„Az már nem abortusz, hanem emberölés” – magyar képviselőnők a New York-i abortusztörvényről

2019. február 13. 10:01
Mit gondolnak a magyar képviselőnők az elhíresült New York-i abortusztörvényről, ami bizonyos esetekben a születés előtti pillanatokban is engedélyezi a terhességmegszakítást? Bangóné Borbély Ildikót, Dúró Dórát, Demeter Mártát, Szabó Tímeát, Cseh Katalint és Varga-Damm Andreát kérdeztük. Csak ketten válaszoltak.

New Yorkban rózsaszínnel világították ki a One World Trade Center épületét január 22-én, miután az amerikai tagállam olyan törvényt fogadott el, ami bizonyos esetekben, azaz ha a magzat megszületése az anya egészségét (fizikai vagy szellemi) veszélyezteti, a születés pillanatáig engedélyezi a terhességmegszakítást, azaz az abortuszt. New York példáját Virginia követte.  A demokraták projektje bevégeztetett: New York a World Trade Centert pinkre világításával ünnepelte az eddiginél is megengedőbb abortusztörvény elfogadását. 

Korábban Amerikában a Planned Parenthood botrányai kapcsán volt napirenden a téma: az abortuszklinikáiról elhíresült szervezet ugyanis, mint kiderült, kereskedést folytatott az abortált embriók szöveteivel, szerveivel.

1973 óta az USA minden államában engedélyezett az abortusz, és államonként legalább egy abortuszklinika található. A további szabályozás államonként eltérő. Amikor egy virginiai  demokrata képviselőt kérdeztek az általa is előterjesztett törvénymódosításról, a képviselő kifejtette: a

törvény arra is lehetőséget biztosítana, hogy akár az anya vajúdása közben vegyék el a gyermek életét.

A New York-i megfogalmazás pedig gumiszabály, tágan értelmezhető kritérium.

Európában tavaly kavart nagy botrányt a téma, mikor az írek korábbi, hagyományos törvényeiken – melyek szerint az anya és a magzat egyenlő jogi védelmet érdemel – egy népszavazás után változtattak, lehetővé téve az „igény szerinti” abortuszt az embrió 12 hetes koráig.

Az abortusz témája időről időre előkerül szerte a világon a hollywoodi sorozatoktól az iskolai felvilágosító órákon át a döntéshozó szervekig mindenhol. Néhányan a nők jogai, mások a vallás, megint mások pedig a demográfia hűvös adathalmai felől közelítenek a témához.

Eredményekről az egyik oldalon nemigen számolhatunk be: a vitákban ugyan tobzódunk, de minden elégedetlenséget elsöprő konszenzusos megegyezés még nem született. Másfelől nézve mégiscsak kézzelfogható „eredményekről” nyilatkozhatunk: a WHO szerint éves szinten 40 és 50 millió közé tehető az elvégzett abortuszok száma – ez nagyjából napi 125 ezer abortuszt jelent világszerte. 2017-ben az Amerikai Egyesült Államokban hozzávetőlegesen 885 ezer,

Magyarországon pedig közel 28,5 ezer hivatalos terhességmegszakítást jegyeztek.

A hivatalos adatok azonban még mindig hiányosak, pontos információnk nem lehet arról, hány nő fekszik nem-hivatalos keretek között kitudja milyen emberek kezei és műszerei közé, hogy elhajtassa magzatát.

Könyveket lehet teleírni arról, pontosan milyen biológiai, pszichológia és szociológiai háttérrel bír egy-egy terhességmegszakítás, és hogy mi az a posztabortusz-szindróma. Szintén köteteket szentelhetnek a következményeknek, amikkel az anyáknak, családoknak, társadalmaknak szembe kell nézni. Mi most arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar pártok képviselőnői hogyan is gondolkodnak az abortuszról.

Hazánkban legutóbb 2018 októberének elején aktualizálták a témát, miután Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese benyújtott egy javaslatot, ami törvényi előírással kötelezte volna a várandósokat abortálni kívánt magzatuk szívhangjának meghallgatására. A témában Dúró Dóra és Cseh Katalin, a Momentum képviselője, nyilvános vitát is folytatott, ugyanis a Momentum szerint nem különböző szigorításokra van szükség a terhességmegszakítások csökkentése érdekében, hanem arra, hogy „ne essen teherbe az, aki most éppen nem akar gyereket”.

Dúró Dóra a javaslatról való parlamenti döntés előtt néhány nappal egy lapunknak adott interjúban azt nyilatkozta: „papírforma szerint megint el fogja utasítani a kormánypárt, de így is örülök, hogy sikerült a témára figyelmet irányítani”.

Szabályok a számok mellett

Európában jelenleg háromfelé oszthatjuk az abortusz szabályozásának formáit: egyes helyeken indikációs szabályozásokkal élnek (valamilyen ok miatt szüntethetik meg a terhességet), máshol időkorláttal szabályoznak (a várandósság 12-ik hétéig szabadon kérhetnek abortuszt a nők) és vannak helyek, ahol mai napig tiltott a művi magzatelhajtás.

Magyarországon hivatalosan csak veszélyeztetettség, illetve az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén végezhetnek abortuszt. A törvény szerint „súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz”.

Elsődlegesen a tizenkettedik hétig végezhetnek abortuszt, amennyiben a nő egészségét súlyosan veszélyezteti a terhesség; a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékossággal születne, vagy egyéb károsodásban szenved; ha a fogantatás bűncselekményhez kötődik (például nemi erőszak); vagy ha az anya súlyos válsághelyzetben van.

Kivételes esetekben a terhesség tizennyolcadik hetéig kitolható az abortusz időpontja, ha az előbb felsoroltak valamelyike érvényes, illetve ha a várandós nő korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen; ha tőle független egészségügyi ok vagy orvosi tévedés miatt idősebb a magzat 12 hétnél. Ezt követően a huszadik hétig, a diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén a huszonnegyedik hétig szakítható meg a terhesség, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50 százalékot eléri.

Végül a terhesség időtartamától függetlenül is megszakítható egy várandósság, ha az anya élete veszélyben van, vagy ha a magzat valamilyen szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenességgel bír.

Itt és most

Az amerikai fejlemények apropóján kerestük meg Bangóné Borbély Ildikót (MSZP), Dúró Dórát (Mi Hazánk Mozgalom), Demeter Mártát (LMP), Szabó Tímeát (Párbeszéd), Cseh Katalint (Momentum Mozgalom) és Varga-Damm Andreát (Jobbik). Egyetlen kérdést tettünk fel nekik: „ön hogyan vélekedik a törvénymódosításról, elvi szinten támogatna-e egy ilyen változtatást?”.

Megkeresésünkre az utóbb sorolt két képviselőnő válaszolt, akik valamelyest személyesen is kapcsolódnak a témához: Cseh Katalin szülész-nőgyógyász végzettséggel rendelkezik, míg Varga-Damm Andrea jogász, férje pedig szülész-nőgyógyász.

Cseh Katalin, a Momentum képviselője emailben így válaszolt:

 „Alapvetően nem gondolom, hogy lényegi változtatásra szorulna a terhességmegszakítás hazai szabályozása.

A Momentum Mozgalom a tudatos családtervezés elősegítése céljából más téren tenne változtatásokat: állami támogatás alá vonnánk a fogamzásgátló termékeket, illetve az alap- és középfokú oktatásban önálló tantárgyként vezetnénk be az egészségnevelést.”

Az amerikai törvénnyel kapcsolatban a képviselő kifejtette: A törvény szövege tehát a magzat életképességének hiánya, vagy pedig az anyai élet veszélyeztetése esetén engedélyezi a 24. terhességi héten túl a terhességmegszakítás végzését. Összehasonlítva ezt a terhességmegszakítás hazai szabályozási keretét adó 1992. évi LXXIX. törvénnyel, lényegi eltérést nem találok.”

Varga-Damm Andrea telefonon válaszolt a feltett kérdésre, külön választva szakmai és morális szempontjait. Szakmailag szerinte a sajtóban megjelent hírek alapján elég nehezen értelmezhető a vitatott törvénymódosítás „akkora őrültségnek tűnik”, hiszen ha a szülés pillanatában is megszakítható a terhesség, amely időpontban életképesen tud világra jönni a gyermek,

„az már nem abortusz, hanem emberölés”.

Varga-Damm szerint „lehetetlen, hogy egy egészségesen  megszületendő gyermeket bármelyik orvos megöljön az anya egészségére hivatkozva, tekintve, hogy császármetszéssel körülbelül három perc alatt  világra segítik a gyermeket".

Arról nem is beszélve, hogy a törvénymódosítás magában foglalja azt is, hogy az abortuszon átesett magzatokat megszületésük esetén nem kell minden elérhető módszerrel megmenteni. A magyar képviselő a nemzetközi egészségügyi sztenderdekre hivatkozott, valamint arra, hogy a „hippokratészi eskü a világon mindenhol ugyanaz” – tehát a New York-i törvénymódosítás, ha valóban ezeket a szabályokat tartalmazza, egy „őrület". „Ha ez van, mi lesz még?”– hangzott a kérdése.

Morális szempontból a jobbikos politikus szerint  egy orvos nem vehet részt valamilyen életellenes akcióban, akkor sem, ha a törvény ezt lehetővé tenné számára. „Ennyire már nem lehet liberális a világ. Bár a liberálisok nem embertelenek, nem hiszem, hogy egy liberális ilyen hülyeségeket patronálna". Mint a képviselőnő hozzátette, „alapjaiban abortuszellenes, de józan ember”. Így látja, hogy a társadalom és a szociális ellátórendszer nem  nyújt megfelelő alapot a jelenlegi hazai rendszer gyökeres megváltoztatására. „Mindamellett nem rendelkezhetünk más emberek élete felett, az apának és az anyának önrendelkezési joga van" – szögezte le Varga-Damm Andrea, aki szerint igenis mindenki eldöntheti maga, akar-e gyermeket vállalni.

Összesen 67 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kérdés lényegétől eltekintve, a szóhasználatod - kivakarják a magzatot -egy primitív, mocskos bunkót takar. Téged kár volt világra szülni.

Következő lépés: a köldökzsinór elvágásáig?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés