Miért borulunk le a KGB-tábornok sírjánál?

2016. március 6. 10:01

Káncz Csaba
Reflektor

Orbán cselekedete a szégyenen kívül nem sok haszonnal kecsegtet, Azerbajdzsán ugyanis január végén az államcsőd szélére sodródott.

„A magyar miniszterelnök és neje 2016. március 6-án Bakuban megkoszorúzza Hejdar Alijev szovjet Politbüro-tag és KGB-tábornok sírját. Ebben itthon egy józan megfigyelő már semmi rendkívülit nem talál, hiszen a hazai keresztény-konzervatív kormányzat már kilencszer utasította vissza a hazai kommunista titkosszolgálati archívumok megnyitására vonatkozó LMP-s javaslatot. Miért is kellene finnyásak lennünk, ha miniszterelnökünk éppen egy szovjet diktátor sírjánál rója le a magyar nemzet kegyeletét?  Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy Orbán cselekedete a szégyenen kívül nem sok haszonnal kecsegtet, Azerbajdzsán ugyanis január végén az államcsőd szélére sodródott. (...)

Bakuban a politika és a gazdaság összefonódása talán még a hazainál is erősebb. Egészen varázslatos növekedést tudnak elérni egyes építőipari cégek. Azerbajdzsánban például három évvel ezelőtt megalapítottak egy céget összesen 15, azaz tizenöt dollár alaptőkével, ez a cég mostanáig mintegy 16 millió dollárnyi építőipari közbeszerzést nyert el.  Nos, erre a bámulatos teljesítményre még egy hazai gázszerelő is nagyot csettintene.
 
A magyar miniszterelnök 2014 novemberében a kétoldalú stratégiai dokumentum aláírásakor a Parlamentben mintaállamnak nevezte Azerbajdzsánt.  Az olajárak összeomlása miatt ez a mintaállam azóta az államcsőd szélére sodródott, ezért idén január végén 3 milliárd dollár segélyt kért az IMF-től és további 1 milliárdot a Világbanktól.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/97750

Ajánljuk még a témában