A munka becsülete

2010. május 21. 9:10

Írta: Zulik Ákos
Görögkatolikus kezdeményezés fejlesztené tovább a Wifi Falu programot, amely sikeresen zajlott le Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben. Nyírő András és társai célkitűzése: a roma fiatalok helyi integrációja és visszavezetése a munka világába.

Napjaink egyik legreménytelenebb és legkényesebb problémája a leszakadó kistérségekben élő roma közösségek helyzete. Erre az igen összetett problémára kíván komplex és hosszútávú megoldást nyújtani a Sója Miklós alapítvány, amely a Magyar Görögkatolikus Egyház pasztorációjával, illetve a két éve sikeresen működő Wifi Falu programmal együtt kezdi meg működését.

Az elképzelés középpontjában a munka áll,

hiszen ezeken az elhagyatott területeken, a roma populáció körében mintegy kilencven százalékos a munkanélküliség. A nyomorból való kiemelkedéshez szinte semmiféle kapaszkodó nincsen. A program alaposan elemzi a kistérségek állapotát, a társadalomból való kiszakadás okait. A projekt középpontjában alapvetően két gondolat áll: az évtizedek óta sikeresen működő görögkatolikus pasztoráció továbbfejlesztése, illetve a Wifi Falu program, mely három év alatt kétezer háztartásba juttatta el a világhálót.

Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök a Mandiner megkeresésére beszélt a cigányság klasszikus mesterségeinek huszadik századi eltűnéséről, és arról, hogy a cigányság alapvetően dolgos nép. „A legfőbb problémát az utóbbi évek segélyezési politikája jelenti, ez ugyanis leszoktatja őket a munkáról. A munka értékének helyreállítása nagyon nehéz folyamat, de ez az egyetlen út, hiszen hegedűt nem adhatunk mindegyik kezébe” - idézte Hofi Gézát a püspök.

A Wifi Falu program ötletgazdája Nyírő András,

a magyarországi internetezés egyik úttörője, az Internetto egyik alapítója. Nyírő dolgozta ki a Munka Becsülete program alapdokumentumát is, mely az interneten is elérhető. A cél a Wifi Falu által elért eredmények kiterjesztése újabb településekre, ezzel párhuzamosan egy informatikára, technológiára alapuló oktatási folyamat létrehozása. A görögkatolikusok munkája a közösségekkel való elfogadtatást, a lelki támasznyújtást célozná meg, előirányozva a roma fiatalság visszatérését a hithez és a munkához.

A magyarországi online média egyik atyja lapunknak beszélt a szociális projektek melletti elkötelezettségéről. „A személyes indítékot két utazás adta meg. Az egyik egy erdélyi látogatás Böjte Csaba atyánál: itt láttam, hogy az atya milyen alázattal, milyen hihetetlen munkával szolgálja a szegények ügyét, és ezzel milyen sikereket képes elérni. A másik egy indiai utazás, mely során egy Wifi Faluhoz hasonló munkában vettünk részt, buddhista szerzetesek gondozásában. Egy itt internethez jutó fiú ma már Bangalore-ban, az indiai informatika központjában dolgozik. Ezekre a tapasztalatokra támaszkodom magyarországi munkámban is.”

A társadalmi munkával és az egyházi kooperációval kapcsolatban Nyírő beszélt az egyházak által végzett karitatív és társadalmi munka hatékonyságáról, illetve a lelki támasz szerepéről is. Elmondta: a szegénység nem csupán anyagi elmaradottságot jelent, hanem olyan kulturális, nevelést érintő hátrányokat is, melyeket legkönnyebben az egyházak tudnak orvosolni. Ezért ebben a munkában a magyar történelmi egyházak jelentős szerepet kapnak. A görögkatolikusok pasztorációja már jelentős eredményeket ért el e téren, a Munka becsülete is velük alakította ki programját. Példaként mindvégig a négy évtizeden keresztül munkálkodó Sója Miklós atya állt középpontban, a koncepció felállítása során az ő tapasztalatait is feldolgozták.

Kocsis Fülöp püspök kérdésünkre elmondta: „A görögkatolikusok és Nyírő együttműködése már a Wifi Falu kapcsán megkezdődött. Nyírő András azért keresett fel most minket a program továbbfejlesztésének érdekében, mert a falvakban nem mindig történt érdemi változás annak hatására, hogy világhálóhoz jutottak. Az asztalra most letett Munka Becsülete program összetettebb megoldást nyújt ahhoz, hogy a munkához való hozzáállást megváltoztassuk ezekben az emberekben.”

A munkához jutás kapcsán

a program egyik alapvető hivatkozásaként jelenik meg a Fidesz által ígért egymillió új munkahely, mely történelmi lehetőséget jelenthet a kistérségekben is – amennyiben tudnak élni vele. Ezzel kapcsolatban Nyírő Andrást kérdeztük arról, ez csupán utalás-e egy politikai ígéretre, vagy terveznek-e esetleg konkrét együttműködést a leendő kormánnyal. A következő választ kaptuk: „Egyelőre nincsenek konkrét együttműködések, de a természetes szövetségek itt adottak. Egymillió új munkahely hatalmas lehetőséget jelent ezen rétegek számára is, de ezzel élni is tudni kell. Nagyon bíztató egyeztetések történtek ezen a téren.”

Jól mutatja a kezdeményezés modern, innovatív voltát, hogy fontos hivatkozási alapként szerepel benne a világ egyik legbefolyásosabb közgazdászának, C. K. Prahalad-nak az Esélyek a piramis alján című tanulmányára, mely a harmadik világbeli szegénység felszámolásának vállalati lehetőségeivel foglalkozik. Ezzel kapcsolatban Nyírő András beszélt arról, hogy hazánkban nehezebb kibontakoznia egy ilyen jellegű innovációnak, hiszen a mélyszegénység nem a társadalom egészét, hanem egy körülbelül egymilliós réteget érint, akik nem minden esetben jelentenek kellő fogyasztói vonzerőt a vállalkozásoknak, de mégis jelentős sikereket lehet elérni visszaintegrálásukkal. Ezt bizonyítja, hogy a Wifi Falu projekt vége után több helyi szolgáltató megtartotta az ezer forintos szociális szolgáltatáscsomagot, ezzel fogyasztókat tartottak meg. Az igény kialakulása folytán voltak, akik már drágább csomagot választottak.

Az oktatás egyik sarokpontja

OKJ-s képzések biztosítása, melyek helyileg is elvégezhetőek, és olyan, információs társadalomhoz kötődő szakmákat adnak, mint a nonprofit menedzser, az e-kereskedő, vagy a telemarketing ügyintéző. Arra a kérdésünkre, hogy ezen szakmák mennyiben tudnak segítséget nyújtani egy ormánsági roma fiatal társadalmi integrációjában, Nyírő András úgy válaszolt: „A romák körében sok igyekvő, munkát kereső fiatal van, de az első számú feladat nem konkrét szakmák átadása, hanem annak a munkaközpontú mentalitásnak a meghonosítása, amelyet ezek a fiatalok nem kaptak meg. Őket a családi környezet nem támogatja, hanem visszahúzza. A kitartás és újrakezdés képességét kell megtanítani. A szakmák kiválasztásánál az volt a szempont, hogy az helyben átadható legyen.”

A program által a következő években bevonni szándékozott fiatalok létszámát a fenti ábrán láthatjuk. 2015-től Nyírő szerint azért csökken le a képzést kapó fiatalok tervezett száma, mert nem a számok fontosak, hanem az, hogy ahol ez a projekt elkezdődik, ott folyamatosan jelen tudjanak lenni. „Ha egy fiatal a kudarcok után, öt év múlva szeretné újrakezdeni, akkor azt tudjuk mondani: Rendben, mi itt leszünk”.

Összesen 59 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kétségeim vannak, hogy az internettől úgy általában megnőtt volna az általános műveltség és a képzettség.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés