Bekövetkezett, amitől Magyar Péterék féltek: EU-s felmérés zúzta porrá a legfontosabb mítoszaikat

Az Európai Parlament megmérte: a négy fal között egész derűlátó a magyar. Francesca Rivafinoli írása.

Ha Magyar Péter eladakozza a fizetése felét, akkor mitől lett ennyi eurója?

Vártam, hogy rákérdezzen valaki, akivel szóba is áll, de úgy tűnik, sehol senki. Pedig bár kétségkívül lehet hírértéke annak is, ha valaki milliókat keres és még sincs megtakarítása, valójában semmivel nem kevésbé érdekes az, hogy
honnan lesz valakinek néhány hónap alatt egy csomó, ismeretlen eredetű eurója.
„Magyar Péter az európai parlamenti fizetése felét, míg a TISZA Párt további hat képviselője havonta félmillió forintot ajánl fel jótékonysági célra. Minden hónap elején egy szavazás keretében ti dönthettek arról, melyik alapítványt, egyesületet vagy jótékonysági célt támogassuk a körülbelül 4,6 millió forinttal” – jelentette be 2024 júliusában a „párt”. A havonkénti szavazásoknak ugyan nemigen van jele, és tavaly július óta megint nincs hír a vonatkozó oldalon az aktuális karitatív akciókról, tiszás körökben azóta is mintegy epitheton ornansként szokás a pártvezér nevét összekapcsolni a nagylelkű felajánlásával.

Kulja András karácsonykor is megerősítette, hogy Magyar Péter megválasztása óta eladakozza a fizetése felét;
de maga a pártelnök is szeret úton-útfélen arra hivatkozni, hogy ő bezzeg minden hónapban odaadja jövedelme 50 százalékát a rászorulóknak (jó, hát biztos rongyosra olvasta már a Bibliáját, ezért veszhetett el belőle az a rész, hogy „Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek”).
Induljunk ki tehát abból, hogy fizetése felére gyakorlatilag rá se néz.
Az EP-képviselők havi nettó tiszteletdíja jelenleg 8772,70 euró; ennek fele 4386,35, ami a vagyonnyilatkozat időpontjában alkalmazott árfolyam alapján 1 688 745 forintnak felel meg – az adakozás után tehát ennyi marad a pártvezér zsebében (ez egybe is cseng a tiszás bejelentéssel, amely szerint havonta 1,6 millió forintot jótékonykodik el). Emellé ugyan jár neki általános költségtérítés is, meg a napidíj,
utóbbit azonban csak akkor vehetné fel, ha bejárna az ülésekre (ráadásul jelentős részét elvileg el is kellene költenie az alapértelmezetten drága szállásra),
a költségtérítést pedig egyrészt megfelezik azok esetében, akik a plenáris ülések több mint 50 százalékáról igazolatlanul hiányoznak, másrészt a juttatás kifejezetten irodafenntartásra és igazgatási költségekre jár, nem pedig a képviselő saját személyes jövedelmét hivatott gyarapítani; tehát azt kell feltételeznünk, hogy a munkahelyére be se járó Magyar Péter nem tesz euróezreket zsebre ezekből az adófizetői pénzekből. Emlékszünk, hogy
Marine Le Pent azért tiltották el a közügyektől, mert állítólag nemzeti pártcélokra használt európai parlamenti forrásokat;
nem valószínű, hogy kisebb vétség lenne személyes célra fordítani a brüsszeli és strasbourgi irodafelszerelésre szánt uniós pénzeket. A többi tiszás gondosan fel is tünteti a saját vagyonnyilatkozatában, ha bankszámláján ideiglenesen állomásoznak ilyen tételek, utalva arra, hogy azokat csak kezelik.
Így megállapítható, hogy a pártvezér jótékonykodás utáni havi teljes jövedelme átszámítva legfeljebb 4386,35 euró, vagyis 1,69 millió forint, annál nem több.
Ehhez képest a 2025. december 31-én fennálló állapot szerinti friss vagyonnyilatkozata alapján Magyar Péter tavaly július óta 16 733 euróról 79 227 euróra növelte megtakarítását, ami hat hónap alatt 62 494 eurós, átszámítva 24 millió forintos növekményt jelent.
Képviselőtársaival ellentétben egy szóval sem említi, hogy ebben volnának irodafenntartásra szánt, általa csupán kezelt összegek.
Értékpapírban elhelyezett megtakarításai nem változtak; a papírok szépen fialhatnak, azokból azonban csak visszaváltásukkor lehet majd készpénz – nemigen csoroghatott át belőlük euró a számlán lévő megtakarítások közé. A forintszámláján lévő összeg viszont szűk 2,7 millió forinttal csökkent, úgyhogy bár nem életszerű, és a forint erősödése idején eleve nem tűnne túl bölcs lépésnek, de a jófejség kedvéért tételezzük fel, hogy a különbözetet áttette az eurószámlájára. Így ezt vonjuk le az átszámítva 24 millió forintos említett növekményből, marad a 21,33 millió.
Lett továbbá a TISZA-vezérnek egy 3,4 millió forintos hitelkártya-tartozása –
azt azonban talán kizárhatjuk, hogy ezt a méregdrága adósságot azért halmozta fel, hogy az így szerzett pénzt is betegye euróban a bankba.
Ezt tehát most hagyjuk figyelmen kívül (én mondjuk nemhogy országot, de családi kasszát se bíznék olyanra, aki többmilliós hitelkártya-tartozást halmoz fel úgy, hogy közben teli van megtakarítással, de nem vagyunk egyformák).
Szerepel emellett a vagyonnyilatkozatban egy magánszemélyekkel szemben keletkezett 5,8 millió forintos tartozás is – több mint valószínűtlen (inkább nevezném abszolút lehetetlennek), de jóhiszeműségből mégis vegyük úgy, hogy ez a pénz is arra kellett neki, hogy az eurómegtakarításait növelje. Vonjuk le tehát ezt a tartozást is az euróban keletkezett növekményből – forintban számolva 21,33 millió mínusz 5,8 millió, az egyenlő 15,53 millió.
A tiszás EP-képviselő 6 hónap alatt keletkezett 24 millió forintnyi eurómegtakarításából tehát a fentiek nagyvonalú levonása után minimum 15,53 millió forintnyi összegnek valahonnan kívülről kellett származnia.
Mármost 15,53 millió osztva hat hónappal, az 2,59 millió: átlagosan ennyivel nőtt havonta Magyar Péter vagyona július óta úgy, hogy egyetlen jövedelme az EP-képviselői tiszteletdíj, amelynek felét ugye eladakozza, tehát legfeljebb havi 1,69 milliót lát belőle.
Nem tudom, csak én nem értem-e, hogyan nőhetett az eurószámláján lévő összeg annyival, amennyit elvileg haza sem visz; pláne, mivel kevéssé valószínű, hogy hitelkártya-tartozások segítségével abszolválta minden kiadását, beleértve a habos almáshoz szükséges lisztet. (A másik opció, hogy azt nem hitelre vette, hanem csak úgy kisarjadt nála a spájzban.)
Csak remélhetjük, hogy Manfred Weber dugdosta a zsebébe azokat az ismeretlen eredetű euróezreket viccből, barátilag;
mert ha nem, akkor a kézenfekvő megoldás az, hogy dehogy adakozza el ő a kamuállásával szerzett pénze felét: zsebreteszi ő az egészet.
A július óta a számlájára került eurómennyiség szinte eurócentre pontosan megegyezik hét havi képviselői tiszteletdíj teljes összegével – ez legalábbis különös.
Kérdés, hogy a munkahelyükre vele ellentétben be is járó „agyhalott” képviselőtársaitól az ígéreteknek megfelelően bekasszírozza-e a havi félmilliót a jótékonykodásra – az alapján, hogy az ő megtakarításaik kevesebbel nőttek, ez akár még el is képzelhető. Kérdés ugyanakkor az is, hogy
mivel magyarázza a Magyar Péter számláján felhalmozódott összeget az a 15 éve rendületlenül reménykedő és folyamatosan csak csalódó ellenzéki, aki rendszerváltó kártyás rajongóként szeretné hinni ezt az adakozós sztorit.
És aki azért akarna kormányt váltani, mert olyan politikusokra vágyik, akik egy fillért sem tesznek zsebre a kisembereknek szánt előirányzatokból.
Nem, nem valamiféle kimagyarázásra gondoltam, hogy „ne vicceljünk, néhány millió forintról van szó”: ez olyasféle önsorsrontó önbecsapás lenne, mint amikor a bántalmazó férfival összeköltözni készülő nő azt mondja, nincs vele baj, még sose vert meg, épp csak egy kicsit goromba néha. (Lásd még: „aki a kicsiben hűtlen, az hűtlen a nagyban is”.)
Valódi magyarázat kellene ide:
már csak azért is, mert ha kiderül, hogy a vélt messiás csodálatos eurószaporításra képes, ideje lenne, hogy a kampányba egy kis színt hozva, mindannyiunk örömére nyilvánosan is prezentálja nekünk ezt a készségét.
***
Ezt is ajánljuk a témában

Az Európai Parlament megmérte: a négy fal között egész derűlátó a magyar. Francesca Rivafinoli írása.

Ezt is ajánljuk a témában

A hazaköltöző szakember azt mondja, ő nem látja, hogy lennének magyar hazaköltözők. Francesca Rivafinoli írása.

(Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala)
Ezt is ajánljuk a témában

Tényleg megvetés jár-e minden romának, aki nem fényesítgeti csicskásként egy jogászdinasztia sarjának aktuális műtermi fotóját?

***