Üzent Orbánnak a magyarellenes román elnökjelölt – és tett egy felajánlást

George Simion szerint Magyarországnak és Romániának össze kell fognia.

Bejelentette Szánthó Miklós és Matt Schlapp, hogy mikor lesz az idei CPAC, és azt elárulták, kit hív majd Donald Trump, ha Európát akarja hívni.
Fotó: Alapjogokért Központ
Május 29-30-án rendezi meg az AK és a CPAC a CPAC Hungaryt, immár negyedszerre. Meg fogjuk mutatni, hogy itt van a patrióták kora, ezért főszónoknak Orbán Viktort kértük fel – jelentette be csütörtök reggel tartott sajtótájékoztatóján Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója és Matt Schlapp, a CPAC elnöke.
Szánthó hangsúlyozta: a CPAC Hungary nem más, mint kiállás az eredeti és igazi nyugat mellett.
2022-ben kiáltunk Isten, haza, család mellett, ami a civilicáció alapja. 2023-ban megmutattuk, hogy együtt erő vagyunk, nemet mondunk a genderre, migrációra és a háborúra. 2024-ben pedig békepártiságunkak mutattuk meg, elkezdtük lecsapolni a mocsarat. 2025-ben a tét sokkal nagyobb, mint az eddigiekben. A nyugat évszázadok óta tartó dominanciája megkérdőjeleződött, mivel a korrupt, liberális elit elárulta mindazt, ami a Nyugatot naggyá tette – sorolta Szánthó. – De
az emberek az Atlanti-óceán mindkét partján fellázadtak ez ellen, a siker csak akkor lehet teljes, ha a változás hullámai összeérnek, és eljön az egész nyugaton a patrióták kora.
Nagyon speciális a kapcsolatunk a magyar barátainkkal, a Központtal, a kormánnyal. Orbán Viktor vezetése elképesztő hatással van a világra – mondta Matt Schlapp. Hozzátette: Amerikában a gyerekeket az iskolában arra tanítják, hogy több mint hatvan gender közül választhatnak, s hogy Amerika rasszista ország. A magyarok, és az európai népek talán bolondnak gondolják Amerikát, s úgy hiszik, hogy semmi dolguk ezekkel a politikákkal. Amit Donald Trump eddig csinált, az egyáltalán nem radikális, és még csak nem is konzervatív, hanem szimplán a józan ész diktálta intézkedés. Amikor először elhozták a CPAC-et Magyarországra, akkor ellentmondásos volt a dolog megítélése, ma pedig már várják. Orbán érdekes vezetőnek számít, aki bátor dolgokat csinál. Talán úgy tűnhetett innen, hogy Amerika elwoke-osodott, de ez hazugság volt.
Donald Trump csuszamlásszerű módon győzött, és csak azért volt kicsi a nemzeti szavazatszámban a különbség közte és Kamala Harris között, mert pár liberális államban nevetséges szavazási szabályok vannak érvényben, ami miatt szavazhatnak például bevándorlók
– fejtegette Schlapp. Az MTI kérdésére válaszul elmondta: Trump és Orbán között szoros kapcsolat van, mindketten hallgatnak a másikra. Trump szívesen meghallgatja Orbánt a háborúról, Oroszországról, az energiáról és más kérdésekről. A kapcsolatuk valós. Schlapp szerint nagyszerű együttműködés várható a két ország között.
Szánthó Miklós hozzátette: nem csak a CPAC Hungarynek, hanem az egész magyar jobboldal építkezésének jó hatása volt az amerikai jobboldal és a magyar jobboldal közti kapcsolatokra. Ez túlnyúlik a pártpolitikai kereteken, része sok agytröszt és újságíró is. Annyi a változás, hogy akikhez kijárnak, és akik jöttek ide, azok a barátok már nem ellenzékben vannak, hanem kormányzati pozícióba kerültek. Ahogy a liberálisok megszervezték a nemzetközi hálózatukat, és rossz célokra használták azt, ugyanúgy használnunk kell a hálózatosodás eredményét a jó cél érdekében. A CPAC ehhez sokat tudott hozzátenni. Sokan jártak itt, akik már most kormányzati pozícióban vannak, vagy már kinevezettek – mutatott rá Szánthó.
Miért Magyarországon rendeznek CPAC-et Európában? – hangzott el a kérdés. Matt Schlapp azt válaszolta: mert Szánthó Miklós felkérte rá őket. Majd hozzátette: Sokan kérdezték, miért nem Párizsban, Rómában vagy más nyugati fővárosban van az első európai CPAC. Budapest épp a megfelelő hely a CPAC-re!
Amerikában senki nem kérdezi, miért Magyarországon van, hanem azt mondják: á, Magyarország, oda kéne mennem! Szinte már politikai zarándoklatnak számít, hogy ide akarnak jönni az emberek megnézni Magyarországot
– mutatott rá Schlapp.
A magyar történelem tanulsága, hogy a túlélés záloga az, hogy egy nagy birodalom se tudjon minket beolvasztani – tette hozzá Szánthó. – Egy világrendszerváltás idején minden nagyhatalommal kapcsolatban kell lennünk, nyugattal is és kelettel is. Ez a politikai és gazdasági érdekünk. Egyesek a keleti kapcsolatokat ápolják, mások, mint az Alapjogokért Központ pedig a nyugati kapcsolatokra koncentrálnak, a valódi nyugattal való kapcsolatokra. A trumpista jobboldalnak és a magyar jobboldalnak a legmeghatározóbb kérdésekben azonos az álláspontja. A béke előmozdítása Ukrajnában nem világnézeti, hanem geopolitikai kérdés.
A kérdésre, hogy milyen hatása lehet Trump elnökségének Magyarország és Brüsszel viszonyára, Schlapp azt válaszolta: sok európai vezető jelezte neki, hogy Trump nem tudja, mennyire fontos a győzelme Európában, és a politikája milyen jelentős hatással lehet. Az, hogy az elnök négy éve vesztett, majd visszatért, akárcsak Orbán, reményt adhat.
Szánthó jelezte: az eddigi washingtoni támogatás kiment Brüsszel alól, legyen szó Ukrajnáról, migrációról vagy határvédelemről. Eddig azért volt Brüsszelnek nagy mellénye, mert tudták, hogy Obamáék és Joe Bidenék ott állnak mögöttük. A világnézeti kottájuk pedig azonos volt velük Egy húron pendültek. Az előző két hétből azonban az derült ki, hogy nagyon nincs egy hullámhosszon Donald Trump és von der Leyen, beleértve a magyar ellenzéket is. Ezt a változást még nem vették észre.
Herry Kissinger kérdésére, hogy kit kell felhívni Európában, megvan a válasz: Orbán Viktort.
A Patrióták megerősödtek az EU-ban, de még mindig ellenzék, és még mindig ott a feladat, hogy elfoglalják Brüsszelt. A nemzeti erőknek nemzetközi szövetségre kell lépni.