„Aki azt hiszi, hogy leelőztek minket a románok, az látogasson el hozzájuk” – szakértő a Mandinernek

2024. május 07. 05:10

Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?

2024. május 07. 05:10
románok
Veczán Zoltán
Veczán Zoltán

Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

***

Komoly „irodalma” alakult ki az utóbbi néhány évben a magyar sajtóban annak a narratívának, miszerint „Románia leelőzte Magyarországot”.

  • Hivatalos, a románok már jobban élnek a magyaroknál – írta meg a Portfolio.
  • Így húzott el mellettünk Románia az elmúlt 10 évben” (G7
  • „Az Eurostat friss adatai szerint a románok már hivatalosan is jobban élnek a magyaroknál” (Index)

sőt, maga a román miniszterelnök is ezzel dicsekedett május 1-jei beszédében.

De vajon mi a számok mögött a valóság? És van értelme ezek szerint a számok szerint méricskélni? Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője segített kibogozni a szálakat.

A megközelítés maga is véleményes, mert a vásárlóerő-paritás a nemzetközi szakirodalmakban egy nagyon sokat kritizált fogalom – mutat rá lapunk kérdésére Talabér.

Árszint és a bűvös szám a központból

Az Európai Bizottság által működtetett Eurostat a nemzetközi vásárlóerő-paritás (purchasing power parity, röviden: PPP) logikájának nyomán létrehozott egy speciális elszámolási egységet, amelyet PPS-nek hívnak (purchasing power standard), a cél pedig az volt, hogy a közösség országait össze tudja mérni.

„A mutatószám az uniós átlagárszintből indul ki, ebben a mesterséges állapotban egy egységnyi PPS megegyezik egy euróval.

Ez alapján állapítják meg, hogy adott ország árszintje az uniós átlagárszinthez képest hol helyezkedik el.

Ahol eurót használnak, ott a módszertan alapján legalább az egyik lába stabil az összehasonlításnak, de a románok, magyarok, lengyelek vagy csehek esetében, tehát ahol a nemzeti valuták még forgalomban vannak, ott az árfolyammozgás is beépül ebbe” – magyarázza.

Az Eurostat által PPS-ben kiszámolt 2023-as értékekhez (GDP, bérek) ráadásul

a 2022-es PPS-mutatószámot vették figyelembe, amely már önmagában alkalmat teremt a valóság torzításához.

Mint ismeretes, 2022-ben a háború, illetve az annak következményeként kialakult energiaválság és növekvő dollár- és eurókamatok miatt gyorsan gyengülő pályára került a forint,

míg januárban 350 forintért lehetett eurót venni, addig októberben már 430-ért, a kettő közötti időszakban pedig rendkívüli instabilitást mutatott a valuta.

Ez a jelenség egy ilyen mesterséges mutatószámot rendkívüli módon képes befolyásolni, és befolyásolta is. 2023-ban a forint sokkal stabilabb volt, mint 2022-ben, egészen a 370-es szintig vissza is korrigált, és az egész év folyamán a 370-390-es tartomány között mozgott.

Amíg az Eurostat a 2022-es PPS alapján számolja ki a 2023-as vásárlóerő-paritásban kifejezett mutatóit, addig ez csak becslés, ha majd a 2023-as PPS alapján újraszámolja ezeket a mutatókat, akkor válik véglegessé – szögezi le a szakértő, hozzátéve: a 2023-as PPS-érték revíziója teret nyithat a sorrend módosulásának, erre a jelenségre az elmúlt évek során már többször láthattunk példát.

Ez is bizonyítja, hogy a vásárlóerő-paritás nem egy megbízható mutató.

Nem véletlenül kapott jelentős kritikákat, például az IMF részéről is, amelyik a vásárlóerő-paritás helyett az aktuális piaci árak alapján való számításokat javasolta, mondván, az kevésbé torzít – tudjuk meg Talabértől.

Abszurd számok is kijöhetnek

A vásárlóerő-paritás azért is vezet félre, fűzi hozzá a szakértő, mert azt feltételezi, hogy két országnak a fogyasztói kosara az pontosan ugyanúgy néz ki. 

„Pedig nagyon nehéz harmonizálni a világ különböző részein lévő országoknak a fogyasztói kosarát, az még régión belül is teljesen más, lásd, egy szlovák vagy egy bolgár kosarát; élelmiszerfogyasztás, alkoholfogyasztás és dohányzás, szórakozás, kultúrafogyasztás, közlekedés, energia, ingatlanpiac, szolgáltatások, kütyük tekintetében ugyancsak nagy az országok közötti különbség”.

Példákat is hoz a vásárlóerő-paritásban kifejezett mutatószámok abszurditására:

2023-ban jött ez a hír, hogy az orosz gazdaság vásárlóerő-paritáson megelőzte a németeket.

„Ez elég szürreális, a számokkal – árszintekkel, inflációval, árfolyammal – bűvészkedve hozható ki, és elég egyértelmű, hogy a valóságtól igen messze áll, de azt is mutatja, milyen nehéz egy ilyen mesterséges számmal a valóságot bemutatni”.

De még egy abszurd adat:

„ez a román előzés azt jelenti, hogy a szlovákokat is megelőzték

akik 2004 óta EU-tagok, akik az erős cseh gazdaság mellett fejlődtek, iparilag nagyon jól teljesítettek, bányászatban erősek voltak, tehát van egy reálgazdaság mögöttük, illetve már eurót is használnak régóta – na mármost

nagyon nehéz elképzelni, hogy egy átlagromán jobban él, mint egy átlagszlovák, pedig ez a vásárlóerő-paritáson kiszámolt érték, ez azt mondja, hogy ez így van”.

De akkor tényleg jobban élnek Romániában?

„A románok főleg az ilyen mesterséges számokban jobbak” – mondja a szakértő, példaként nyers számokat hozva: ha nem vásárlóerő-paritásban fejezik ki a béreket, hanem euróra számolják át, akkor kivillan a lóláb.

„Az euróban számolt, kedvezmények nélküli, nettó magyar átlagbér évente 1400 euróval, vagyis 550 ezer forinttal magasabb a románnál”

– példálózik a szakértő. Ráadásul több vagyoni mutató is van, amely alapján továbbra is azt lehet feltételezni a román háztartások többségéről, hogy jelentős a szegénység – sorolja a szakértő. Jelesül:

A szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata tekintetében a románoknak van a legrosszabb adatuk az egész Európai Unióban.

A románok közel 35 százaléka még mindig ebbe a kategóriába tartozik, miközben a magyaroknak csak 18 százaléka. Az uniós átlag 22 százalék, azaz mi jobban, a románok pedig jelentősen rosszabbul teljesítenek.

Az úgynevezett váratlan kiadásokkal való szembesülés – lásd: elromlik a mosógép, a hűtő, meg kell javítani a kocsit stb. – tekintetében

a románok tavaly még a legrosszabbak voltak, idénre már tudtak javítani egy helyet, de ez csak a bolgár romlásnak köszönhető.

Ettől függetlenül, a románok közel felének (46 százalék) egy ilyen helyzet megoldása még mindig súlyos probléma, ez szintén nem a hatalmas jólét bizonyítéka.

Ott van a munkaerőpiac. „Mi büszkék vagyunk arra, hogy tíz év alatt nagyjából egymillió új munkahely lett, a foglalkoztatottságunk 80 százalék fölött van, a románoknál ez az arány csupán 68 százalék – nehéz elképzelni, hogy olyan hatalmas lenne a jólét egy olyan országban, ahol ennyire kevesen dolgoznak.”

A románoknál csak az olasz és a görög foglalkoztatási adat rosszabb az Európai Unió területén,

míg Magyarország az uniós átlagot jelentősen meghaladva a közösség első harmadába tartozik ezen a területen.

S a megtakarítások: 

a magyar háztartások pénzügyi vagyona, a bruttó megtakarítás, a GDP arányában az 26 százalék, a románoknál ez 19 százalék

 ez is jelentős különbség.

Az egy főre jutó GDP pedig nominálisan még mindig 16 százalékkal magasabb,

s bár a vásárlóerő-paritásos összehasonlítások alapján ez a különbség már nincs meg, józan paraszti ésszel belegondolva elég röhejes, ha egy közel 20 százalékos különbséget pusztán módszertani változtatással le lehetne dolgozni.

Az is hozzátesz a román fogyasztási adatokhoz – és dobja meg a statisztikáikat – hogy a mai napig évente 9 milliárd dollárt, mintegy 3200 milliárd forintot, a román GDP 3 százalékát utalják haza külföldről a kint dolgozó románok – vet fel újabb szempontot Talabér – „a román külügy adatai szerint legalább hatmillióan élnek külföldön, ez majdnem az ország harmada. 

S meg is fizetik ennek az árát: több olyan év is volt, amikor több román született külföldön, mint belföldön”.

 

Autópálya és internet

De vannak egyéb fejlettségi indikátorok is, amelyek alapján szintén nem egy erős Románia-kép rajzolódik ki előttünk: például hogy

négyzetkilométerre leosztva a románoknak negyedannyi autópályájuk van, mint nekünk,

s persze lehetne most egy nagy húzással beelőzni minket a későn érkezők előnyével, de az észak-erdélyi autópálya nyögvenyelős építkezései nem ezt vetítik előre. Ugyanakkor például az internetlefedettséggel a románok nagyot léptek előre és Európa élmezőnyében vannak, épp a későn érkezettség miatt: ők nem a régi hálózatot rakták le 30 évvel ezelőtt, hanem egyből a modern technológia épült ki először – sorolja Talabér. Ezen a területen Magyarország is kiemelten jól teljesít, itt inkább a nyugat-európai országoknak van jelentős lemaradása, mert ők bár korán kezdték kiépíteni ennek infrastruktúráját, 2024-ből nézve igencsak fejletlen technológiával oldották meg a lefedettséget. Németországban például nagyon rossz az internet minősége, pedig egy gazdag és fejlett ország.

Hogy a románok valóban fejlődtek az utóbbi évtizedekben, azt nem érdemes megkérdőjelezni, de az előzés még nagyon messze van.

Temesvár, Kolozsvár, vagy éppen Bukarest és Konstanca jó példa a fejlődésre, de az országon belüli eltérések jóval nagyobbak, a román vidék jobban le van szakadva.

„A román háztartások 21 százalékában még mindig nincsen angol vécé”

– hoz egy másik példát Talabér.

„Aki szerint Románia életszínvonalban leelőzött minket, javaslom, látogasson oda, és győződjön meg a saját szemével arról, mi is a helyzet. Meg fog lepődni.”

Azok a fránya uniós pénzek

A fejlődésük gyorsasága pedig csak azért különbözik a magyartól, mert

nekünk pont a legrosszabb pillanatban fagyasztották be a Magyarországnak járó EU-s forrásokat,

véli.

„Olyankor zárták el a minket jogosan megillető uniós forrásokat, amikor nem konjunkturális időszak volt – konjunkturális időszakban lehet, hogy pár tized százalékkal visszafogta volna a GDP-növekedést, most viszont sokkal jobban megüti a gazdaságot a visszatartott uniós pénz hiánya, főleg a koronavírus és a háború hatásai miatt”.

Ráadásul nemcsak az uniós források hiánya volt gond, hanem az annak hiányáról szóló piaci hírek, amely rossz üzenet volt a befektetők számára, a forintárfolyamra gyakorolt hatása pedig súlyos volt.

Minden egyes hír, ami kedvezőtlen volt Magyarország szempontjából, ütött egyet a forinton.

És nem úgy gyengült, hogy megmozdult az árfolyam néhány tized százalékkal, hanem akár napi másféllel, és a 430-as euróból 15-25 forint árfolyamesés biztosan ebből a kumulált hatásból származott, hiszen a hírre a befektetők is megváltoztatták pozícióikat, a gyenge forint az importnál is megbosszulta magát, ami az inflációt hajtotta, a fogyasztói bizalmat és a háztartások vagyonát pedig rombolta” – fogalmaz a szakértő.

Hozzáteszi: ott a lélektani hatás, hogy ha válságot érzékel az ember, még inkább visszafogja a fogyasztását,

az árfolyam miatt pedig kialakult egy pánik – a hirtelen gyengülő forint hatására sokan vettek gyorsan eurót és adtak túl a forintjaikon.

Magyarán: nem ütött volna be a becslések szerinti rekordinfláció, ha megjönnek az EU-s pénzek.

„A háború és az energiaválság biztos megtépázta volna a forintot, az infláció is nőtt volna, ez egész Európában így volt, de ha legalább az uniós pénzek területén nem lett volna negatív hír, akkor messze maradtunk volna a tényleges beállt értékektől, például az eurót használó három balti állam biztosan előttünk végzett volna az inflációs mutatóban, mi pedig ott lennénk a csehek és a lengyelek mellett”.

Látható, hogy nem csak a világgazdasági helyzet miatt gyengültek ezek a devizák – „a lengyel złoty azonnal gyors erősödésnek indult, amikor a lengyel kormányváltás után bejelentette az Európai Bizottság, hogy odaadják az eddig zárolt pénzeket” – mutatott rá Talabér.

Vagyis annak, hogy a románok megközelítettek – de meg nem előztek minket – jelenleg jókora részben világpolitikai és uniós szintű okai vannak.

 

Összesen 313 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Lajoss
2024. május 09. 17:27
Nézőpont intézet…😂😂😂😂😂😂
Csubszi
2024. május 07. 20:26
Hétmillió román dolgozik külföldön! Miről hablatyolnak a hazudozók? Megint a bezzeg Romániával fárasztanak...
ataman-0
2024. május 07. 16:37
Román fejlődés ide, vagy oda, - azért én angol wc-be szeretek kábelezni... 🤔
kontyos
2024. május 07. 14:24
Namost akkor lássuk a liburnyákok által "piedesztálra" emelt eurostat adatait....legnagyobb szegénységi kockázat az EU-n belül...na ki?? románika..legnagyob infláció az elmult hat(6) honapban...na ki?? románika...legkisebb netto fizetések az EU-n belül?? románika...legkisebb nettó minimálbér az EU-n belül...románika...legnagyobb külömbség a minimálbér és a legmagassab fizetések között az EU-n belül...na ki?? románika...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!