Úgy látszik, a szervezetnek szelektív a figyelme.
Mint arról nemrég beszámoltunk: nem kevesebb, mint 44 százalékkal nőtt a keresztények elleni diszkrimináció és intolerancia eseteinek a száma Európában 2022-ben – írja a keresztények elleni európai diszkriminációt kutató intézet, a bécsi OIDAC legújabb jelentése.
A templomok elleni támadások ráadásul 75 százalékkal növekedtek. A központ 2022-re vonatkozóan 748 keresztényellenes esetet dokumentált 30 európai országban.
2021-ben még „csak” 519 esetről volt tudomásuk. Érdemes megjegyezni, hogy az EBESZ gyűlöletbeszéd-jelentése 34 európai országban dokumentált 792 keresztényellenes gyűlöletcselekményt, amivel a kereszténység lett a második leginkább támadott vallás a judaizmust követően. Az OIDAC jelentése alapján az egyik legaggasztóbb trend a gyújtogatások számának növekedése a 2021-es 60-ról a 2020-es 105-re.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyre több Európában a keresztényellenes vandalizmus, és törvények is korlátozzák a keresztények lelkiismereti és szólásszabadságát. Azt is mutatjuk, mely csoportok a leginkább keresztényellenesek.
A Mandiner december 6-án
megkereste a jelentéssel kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért-ot (TASZ), a Helsinki Bizottságot és az Amnesty Internationalt.
Három kérdést tettünk fel: terveznek-e megnyilvánulni az ügyben, és hogyan értékelik a keresztények erősödő európai diszkriminációját? Hogyan értékelik, hogy a keresztényellenes támadások iszlám fundamentalista, radikális feminista és LMBTQ-csoportokhoz köthetőek? Felszólalnak-e a a hagyományos keresztény tanítás kriminalizációja ellen?
A Helsinki Bizottság és az Amnesty mindeddig nem válaszolt, a TASZ pedig egy általánosságokat deklaráló, kitérő választ adott. Eszerint:
„A Társaság a Szabadságjogokért azért dolgozik, hogy Magyarországon mindenki megismerhesse alapvető jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. Amikor Magyarországon sérül a vallásszabadság a hatalom beavatkozása vagy mulasztása miatt, felemeljük a hangunkat.
Így tettünk akkor is, amikor a jogalkotó megváltoztatta az egyházakról szóló törvényt és indokolatlanul leszűkítette az egyházi elismerésben részesülő felekezetek körét. Képviseletet nyújtottunk több egyháznak is magyar és európai fórumok előtt.
Sok olyan esetben is nyújtottunk jogi segítséget gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, amikor az állami szervek nem védték meg a jogaikat, mert nem ismerték fel, hogy az ellenük irányuló tettek indítéka valamilyen védett tulajdonságuk (pl. származás, vallási hovatartozás, szexuális irányultság) miatti gyűlölet volt. Egyelőre nem tudunk olyan esetről, hogy valakit Magyarországon keresztény felekezethez tartozása miatt ért volna gyűlölet-bűncselekmény, és az állami szervektől ne kapta volna meg a jogszabályok által előírt védelmet.”
Az egyházak rangsorolása egyébként bevett gyakorlat Európában.
Várjuk a Helsinki Bizottság és az Amnesty International válaszát is, ahogy kíváncsiak vagyunk a TASZ részletesebb véleményére is a jelentéssel kapcsolatban.
A szervezetek 2022-ben az akkori jelentéssel kapcsolatos megkeresésünkre elég furcsa válaszokat adtak.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy friss jelentés szerint rohamosan nő a keresztényellenesség Európában, úgyhogy megkérdeztük a Soros György amerikai milliárdoshoz köthető hazai civil szervezeteket, ők vajon miként próbálják meg felvenni a harcot az egyre romló helyzettel.
Ezt is ajánljuk a témában
Nő a keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények száma Európában és erősödik a szekuláris intolerancia a kontinensen – ezek az (OIDAC Europe) éves jelentésének legfontosabb megállapításai.
Fotó: MTI/EPA/Paul Plutsch
A Helsinki Bizottság szót emel a kábítószerbűnözéssel szembeni zéró tolerancia ellen.
A magyarokkal fizettetnék meg a költségeket.
Mindenszentek ünnepének több mint ezeréves hagyománya van, a halottak napja csak évszázadokkal később került be a jeles napok közé.
Életének 85. évében elhunyt Kozma Imre atya, katolikus pap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke. Lapunknak adott utolsó interjújának újraközlésével előtte tisztelgünk.
A teológus szerint káros a kormány és az egyházak értékközössége, az állami támogatás pedig függőséget okoz, amely nélkül rákényszerülnének a változásra
Amikor először kommentelt hozzám hasonlóan ordenáré stílusban, akkor rá kellett keresnem, hogy ki az a Lattman Tamás?
A világklasszis teniszező nem ilyen bánásmódot érdemelt volna.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
