Így tettünk akkor is, amikor a jogalkotó megváltoztatta az egyházakról szóló törvényt és indokolatlanul leszűkítette az egyházi elismerésben részesülő felekezetek körét. Képviseletet nyújtottunk több egyháznak is magyar és európai fórumok előtt.
Sok olyan esetben is nyújtottunk jogi segítséget gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak, amikor az állami szervek nem védték meg a jogaikat, mert nem ismerték fel, hogy az ellenük irányuló tettek indítéka valamilyen védett tulajdonságuk (pl. származás, vallási hovatartozás, szexuális irányultság) miatti gyűlölet volt. Egyelőre nem tudunk olyan esetről, hogy valakit Magyarországon keresztény felekezethez tartozása miatt ért volna gyűlölet-bűncselekmény, és az állami szervektől ne kapta volna meg a jogszabályok által előírt védelmet.”
Az egyházak rangsorolása egyébként bevett gyakorlat Európában.
Várjuk a Helsinki Bizottság és az Amnesty International válaszát is, ahogy kíváncsiak vagyunk a TASZ részletesebb véleményére is a jelentéssel kapcsolatban.
A szervezetek 2022-ben az akkori jelentéssel kapcsolatos megkeresésünkre elég furcsa válaszokat adtak.