Mi lesz a Momentumból Donáth Anna vezetésével?

2021. december 07. 07:00

Milyen helyzetben van a 2022-es választás előtt, tisztújítás után álló, fiatalos pártból az ellenzéki összefogásba olvadó, és egyre inkább balra tolódó Momentum, és mi lesz a párt jövője? Elemzésünk.

Nagy változásokon ment keresztül az elmúlt időszakban a Momentum. A párt, amely 2017-ben úgy fogalmazta meg politikai hitvallását, hogy szeretné meghaladni a rendszerváltoztatás óta hatalmon lévő pártok politikáját, szép lassan belesodródott a teljes ellenzéki összefogásba.

Egy olyan politikai érdektársulás részei lettek, amelyben ott volt a velük és holdudvarukkal korábban élesen szemben álló antiszemita Jobbiktól egészen az általuk elutasított múltat képviselő Gyurcsány Ferencig, és pártjáig, valamint az MSZP-ig mindenki. (Például az az LMP, amely korábban megpróbálkozott ugyanezzel a különutas politikával, és csúfosan belebukott).

Ebben nagy szerepe volt a párt egyik legismertebb politikusának, Donáth Annának, aki régóta az összefogás pártján állt, és ő volt az, aki a 2019-es önkormányzati választást megelőzően a pártban csak „Vörös szombat” néven emlegetett napon bejelentette a többi ellenzéki párttal kötött fővárosi együttműködésről szóló megállapodást.

Miután az alapító elnök, Fekete-Győr András számára a miniszterelnök-jelölti előválasztás súlyos kudarccal ért véget, a politikus bizalmi szavazást kért maga ellen, és a kongresszus le is váltotta posztjáról, majd rendkívüli tisztújítást írtak ki, amelyen végül Donáth Annát választották meg pártelnökké.

A Momentum új elnöke

Donáth Anna 34 éves szociológus, a Momentum alapító tagja, a párt szociálpolitikai programjának kidolgozásában vett részt. 2019-óta a párt európai parlamenti képviselője.

Korábban dolgozott a Menedék Migránsokat Segítő Egyesületnél, és az Európai Bizottságnál.

A 2018-as országgyűlési választásokon körzetében pártja legjobb eredményét, 3,94 százalékot ért el, ezt követően alelnökként a párt elnökségi tagja lett.

Elnökké választását követő nyilatkozatában úgy fogalmazott: „A Momentum politikusaként és EP-képviselőjeként az elmúlt időben is egy szociálisan érzékeny világképet képviseltem, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az olyan 21. századi kihívásokkal szembeni fellépés, mint a klímaváltozás. Én abban hiszek, hogy a következő évtizedekben a közösségek köré kell újraszerveznünk a társadalmat, hogy a klímakatasztrófa vagy épp az elképesztő mértékben növekvő egyenlőtlenségek ellen eséllyel vehessük fel a küzdelmet. Erős közösségekre, erős közösségi cselekvésre van szükség akár önkormányzati, akár EU-s szinten.

Ezt értem progresszív, zöld, szociálisan érzékeny politika alatt, és ezt szeretném képviselni a Momentum élén.”

Donáth Anna kommunista öröksége

A Momentum politikusával kapcsolatban nem mellékes, hogy családjában régi hagyomány a politikai pálya választása. Nagyapja, Donáth Ferenc a kommunista párt tagja, magas rangú pártfunkcionárius volt. Donáth Anna elhárította magától politikai örökségének kényesebb részét, amikor a közelmúltban azt írta, nem hiszi, hogy bármennyire is számon lehetne kérni rajta, hogy mit mondott nagyapja a negyvenes években, egy interjúban pedig azt mondta, nem kell választ adnia arra, mit és miért tett 1948-ban Donáth Ferenc.

Érdemes azonban azt is felidézni, hogy épp az apja, Donáth László mondta egy páros interjúban, hogy a Momentum politikusa keménységében sokkal jobban hasonlít a nagyapjára, Donáth Ferencre, mint őrá. És ha már Donáth Lászlónál tartunk, az evangélikus lelkészként is dolgozó apa korábban az MSZP politikusa volt, öt parlamenti cikluson keresztül volt országgyűlési képviselő.

A legutóbbi hírek vele kapcsolatban arról szólnak, hogy a politikust szexuális zaklatással és könnyű testi sértéssel vádolták meg, de a bíróság másodfokon enyhítette az elsőfokon kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést, és mindössze a becsületsértésért ítélte el. A politikus mindvégig tagadta a vádakat. Az ügyészség fellebbezett, így a végső döntést az Ítélőtábla hozza majd meg.

Balra tolódik a Momentum – sokan távoznak

A felsorolt előzmények után talán senkinek nem meglepő, hogy a Momentum Donáth Anna vezetésével markánsan baloldali irányt vesz. A korábban magát sokszínű szervezetként identifikáló párt, amelyben állításuk szerint egyaránt megfértek liberálisok és jobboldali konzervatívok, mostanra egyre kevéssé tűnik heterogénnek. Legfrissebb információink szerint

a Momentumból az elmúlt időszakban folyamatosan szivárognak el

a magukat inkább jobboldalinak, vagy akár centristának tartó tagok.

A pártnak a távozó politikusai mellett a közeljövőben valószínűleg az utánpótlás kérdésén is el kell gondolkodnia. A Momentum ifjúsági szervezete, a TizenX legutóbbi, őszi tisztújításán ugyanis egyértelműen kiderült, itt komoly problémáik lehetnek. Az történt ugyanis, hogy az egy évvel korábban több mint 450 főt szervezetből mostanra összesen párt tucat fiatal maradt, és a tagokat győzködni kellett, hogy elegen induljanak el ahhoz, hogy összejöjjön elég jelölt az ötfős elnökség megválasztásához.

Persze tény, hogy a párt első- és másodvonalát alkotó politikusok nagy része relatíve fiatalnak számít, az elnökség átlagéletkora sem éri el a 35-öt, de a Momentum közösségének legnagyobb része Budapesthez kötődik, és látható, hogy vidéken nem egyszer kénytelenek olyan idősebb politikusokat igazolni, mint Körömi Attila, aki korábban még az elnökségbe is bekerült, és ma is a párt pécsi alapszervezetének tagja.

A Momentum esélyei a 2022-es választáson

A párt pozíciója nem túl erős az ellenzéki előválasztást követően. Ahhoz képest, hogy a mérések szerint ők voltak (a DK és a Jobbik után) a harmadik legerősebb párt, az előválasztás előtti osztozkodás alatt nem sikerült valami hatékonyan tárgyalniuk azokban a bizonyos „füstös szobákban”. Kevés olyan egyéni körzet van, ahol reális esélye lenne a párt jelöltjeinek a győzelemre. Információink szerint a párt erőforrásainak jó részét a fővárosi jelöltek, Orosz Anna, Hajnal Miklós, Tóth Endre és Barabás Richárd elnökségi tagok előválasztási kampányára csoportosította át a párt, ami komoly elégedetlenséget szült a vidéki alapszervezetekben.

Ugyanúgy mint az, hogy az előválasztás nagyrészt színjátékká vált, miután az ellenzéki pártok vezetői a legtöbb helyen jó előre leosztották a nyerő pozíciókat, és ennek több háttérmegállapodás miatt visszaléptetett vidéki momentumos jelölt lett az elszenvedője. A Momentum elnökségi tagjai mellett ez egyéni körzetekben nyerni mindössze a szegedi jelölt Mihalik Edvinnek, valamint három függetlenként igazolt politikusnak, Hadházy Ákosnak, Szél Bernadettnek és Szabó Szabolcsnak van esélye.

Ez azt jelenti, hogy

a pártvezetés a saját pozícióinak biztosítására koncentrált, és nem foglalkozott a vidéki alapszervezetekkel, ami komoly törést okozott a tagság és a pártelit között.

Az új elnöknek nem lesz egyszerű ezeket a konfliktusokat elsimítani. Emellett az sem biztos, hogy az említett jelöltek valóban nyernek, és ellenkező esetben még az is lehet, hogy a párt nem lesz képes lesz önálló frakciót alkotni.

Az ellenzéki listán egyelőre Fekete-Győr András kapott a pártból biztos befutó helyet. Donáth Anna kijelentette, marad EP-képviselő, tehát jó eséllyel nem indul, azaz amennyiben a Momentumnak nem sikerül elég erősen lobbiznia, lehetséges, hogy csak „idegenlégiósokkal”, vagy velük sem tudnának összehozni egy képviselőcsoportot. Az pedig közismert, hogy Hadházy Ákos nem épp a lojalitásáról és a frakciófegyelméről közismert csapatjátékos-karakter.

Egy másik érdekes kérdés, hogy a párt könnyen „kétfejűvé” válhat, amennyiben Fekete-Győr lesz a képviselőcsoport vezetője, Donáth Anna pedig parlamenten kívüli politikusként marad a Momentum vezetője, és ez nem feltétlenül segítené a belső egységet.

Ez a helyzet az elemzők szerint

A Momentum helyzetét megkeresésünkre Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Nagy Attila Tibor, független politikai elemző értékelték.

Nagy Attila Tibor számára némileg meglepetés volt, hogy Donáth Anna lett a Momentum elnöke, legalábbis az mindenképpen, hogy ekkora támogatással győzött (Donáth a szavaztok több mint 56 százalékával az első fordulóban nyert). Kiemelte, az új elnök mandátuma mindössze pár hónapra szól, és a „nyakán van” az országgyűlési választás is, ezért nem lesz képes markáns irányváltásra, nem tud új karaktert adni a Momentumnak. Arra számít, hogy a sokat hibázó Fekete-Győr Andrásnál megfontoltabb, komolyabb és felkészültebb kommunikátor lesz. A szellemi képességei mindenesetre szerinte megvannak ehhez. Úgy gondolja, hogy családi politikai öröksége is meghatározó, a tekintetben, hogy erőteljesebbé tenné a pártban a baloldali szociálisan érzékeny vonalat. Nagy Attila szerint Donáth tovább viszi majd a többi baloldali párttal való együttműködés politikáját, amit valójában a 2019-es irányváltás óta képvisel a párt. Az új elnök szerencséje szerinte, hogy mivel nem kell miniszterelnöknek jelöltetnie magát, nem viszi vásárra a bőrét a választáson. Nagy Attila szerint technikailag megoldható egyszerre pártelnökként és EP-képviselőként is helyt állni, de ehhez az kell, hogy a politikus időgazdálkodása nagyon jól szervezett legyen. A párt belső struktúrái ugyanakkor megkövetelik, hogy az elnök rendszeres személyes kapcsolatot ápoljon a vezető testületekkel, az elnökség mellett a küldöttgyűléssel, „mert a küldöttek lelkét pátyolgatni kell” – fogalmazott a szakember arra célozva, hogy a testület visszahívhatja az elnököt, és Donáthnak nagyon oda kell figyelnie, hogy meg tudja tartani a belső támogatottságát.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a Momentum az elmúlt időszakban elvesztette a kezdeti varázsát, a „csillogó szemű” fiatalokból álló, a politikába friss lendületet hozó centrista-liberális párt karakterét és egy viszonylag unalmas baloldali párt lett belőle. Deák Dániel hozzátette: a folyamatot csak erősíti Donáth Anna pártelnökké választása, aki a tisztséget egy erőteljesen baloldali progresszív programmal nyerte el.A fiatalos lendület eltűnését bizonyítja szerinte az is, hogy míg Momentum korábban rendkívül erős volt az online kommunikációban, ügyesen közvetítették üzeneteiket a közösségi médiában mára ez megváltozott. A Mandiner politikai szereplők közösségi médiás megjelenéseit elemző Like Fight című sorozatában is olvasható, hogy párt politikusai fasorban sincsenek a magyar politikai élet legismertebb szereplőihez képest. A legnépszerűbb momentumosok Donáth, Fekete-Győr, Cseh – közelében sincsenek a legtöbb interakciót bezsebelő politikusoknak, és követőik számát tekintve is legfeljebb a középmezőnyben szerepelnek. Deák szerint Donáth egyértelműen baloldalra tolja a Momentumot. Szerinte az új elnök azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a Momentum külön úton jár, egyedi karaktere van az összefogáson belül, ezért tesz olyan nyilatkozatokat, amelyekkel a baloldal előválasztáson győztes miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter kampányát kritizálja. Szerinte ugyanakkor ez nem túl hiteles, hiszen egyrészt a Momentum segített Márki-Zay-nak megnyerni az előválasztást, másrészt a közös jelölt épp azt mondja, mint Gyurcsány, akivel Donáth Annáék összefogtak, legfeljebb egy kicsit durvább stílusban. Úgy véli, rendkívül nehéz lesz a Momentumot Brüsszel és Budapest közt ingázva irányítani. Megjegyezte azonban, hogy míg Fekete-Győr Andrásnak az elnökség mellett semmilyen más pozíciója nem volt, és ez súlytalanná tette a személyét, Donáth jól kereső EP-képviselőként erősebb kézzel tudja irányítani a pártját. Az elemző szerint a Momentum válságban van, és Donáth Anna nem tűnik egy olyan karakteres politikusnak, aki ki tudja húzni a pártját a gödörből és új szavazókat tudna szerezni. Nagy kérdés szerinte, hogy a Gyurcsányékkal szemben rendkívül gyengén tárgyaló Fekete-Győr Andrással szemben Donáthnak sikerül-e jó pozíciókat kiharcolnia az ellenzéki listán. amennyiben nem, úgy szerinte mind a párt, mind Donáth Anna sorsa meg van pecsételve, hiszen egy választási bukás esetén szinte biztosan leváltják majd.

Borítókép: Földházi Árpád