Szabó Gabriella, Vajda Attila és a többiek: tolonganak az olimpiai bajnokok a kajak-kenu szövetségi kapitányi posztokért
A közelmúlt legendái mellett külföldön bizonyított nagynevű szakember is beadta nyilvános pályázatát, ezekből szemezgettünk.
Ennél tipikusabb tünete a NER-nek, de úgy általában a keleti típusú autokráciáknak, kevés van.
„Az Akadémiai Dolgozók Fóruma azt írja, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium mindenféle adatbekérésekkel és villámlátogatásokkal igyekszik képbe kerülni, hogy egész pontosan mit is kellene megszervezni, amikor az MTA-tól a kutatóintézeteket majd átveszi a Mégfüggetlenebb Nemzeti Izé.
Ennél tipikusabb tünete a NER-nek, de úgy általában a keleti típusú autokráciáknak, kevés van. Nézzük a lépéseket!
1. Valaki beígérte a Gazdának, hogy ebben pénz van, ezeket lehetne egy kicsit gatyába rázni.
2. Mivel a Gazda általában rablóvezérből lesz fejedelemmé, fogalma sincs arról, hogy mit csinál egy MTA-kutatóintézet vagy éppen egy varrógépgyár. Mellesleg úgy tekint rá, mint egy kiadható birtokra, ahova sok szpáhit majd ki lehet helyezni, gazdagodjanak csak, addig se a Gazda torkának elvágását tervezgetik.
3. Megjelenik a pátenst lobogtatva a szpáhi, hogy akkor itt már minden az övé, ide a pénzt. A varrógépgyár dolgozói zavartan közlik, hogy pénz, na az nincsen, esetleg 5000 darab Anette mintájú hordozható varrógép van, amelyet hamarosan eladnak Dél-Monguzisztánba, onnan jön majd pár millió haszon.
4. A szpáhi megtiltja az összes kifizetést és elrendeli, hogy mostantól a dolgozók hoznak be budipapírt is, pénzt csak ő ad. Nagyon gyorsan kinevez 2-3 strómant, akiken keresztül pénzt lehet kiszedni (Vizi E. Szilveszter professzor úr, ugye figyel?).
5. Minden összeomlik, menekül ki merre lát, a szpáhi bűnbakot keres. Simán túléli, áthelyezik valami csendesebb helyre.
A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy Palkovicsék kapkodnak. Pálinkásnak évekbe tellett a saját reformjait keresztülvinni, kormányzati hátszéllel és kutatói ellenszéllel. Annak a koncepciónak is voltak hibái, de az legalább egy koncepció volt, amelyet végigcsináltak, és ma is működik. Ráadásul az idő több mindenben Pálinkást igazolta, a mai kiemelkedő tudományos teljesítmény részben az akkor megteremtett struktúra miatt is van, az MTA kutatóintézetei a (képzett) laikus által is áttekinthető szervezetet alkotnak, a dolgoknak van gazdája, működik a teljesítményértékelés, a pályázás, stb.
Nyilván van, ami régen jobban működött, és nyilván lehetett volna jobb rendszert csinálni. Most másról van szó.”