Luthertől a prolikig – Az európai értékvitákról adott elő Bayer Zsolt

Bayer Zsolt „Európai értékek most és régen” című előadásán jártunk, amelynek Rákospalotán egy zeneiskola nagyelőadója adott otthont. Közeledve a helyszínhez egyre több rendőrautót lehetett látni a kieső utcák mentén, a bejárat előtt pedig 10-15 tüntető „köszöntötte” az érdeklődőket.

„Rákospalota nem lesz fasiszta!” – skandálták és

Bár a szervezők próbálták az ellentüntetőket távol tartani a rendezvénytől, Bayer Zsolt előadását többször is félbeszakították azok a demonstrálók, akik beültek a nézők sorai közé. Néhány példa:

Nézzük, mi hangzott el az előadáson – ahol a nézők a Bayer által Hadházy Ákosnak átadni szándékozott

a szervezők pedig végül tíz kiló ötforintost nyújthattak át a publicistának.

Luthertől a bolsevikokig 

Bayer Zsolt azt a kérdést járta körül, miként jutottunk el a reformációtól az európai értékválságig és a 21.század liberalizmusáig.

Öt évvel Luther előtt megalkotják a nürnbergi tojást – kezdte –, ez volt a világ legelső zsebórája. Úgy vélte, ez egy szimbólum, mivel az európai ember innentől kezdve „zsebre tette az időt”, és már nem kellett feltekingetnie a templomtoronyra. „Innentől kezdett az európai ember olyanokat mondogatni, hogy »az idő pénz«, és ha az idő pénz, akkor gondoljunk bele, hogy még mi minden az” – folytatta.

1517-ben, Luther által gyökeresen megváltozott Európa szellemisége, egy olyan horderejű folyamat indult be, amely a mai napig meghatározza a kontinens szellemiségét. Bayer külön kiemelte: a reformációra pozitív folyamatként kell tekinteni. Az Ágoston-rendi szerzetes pedig tulajdonképpen semmit nem akart megújítani: azt akarta elérni, hogy az egyház térjen vissza a gyökereihez – tette hozzá.

Elkezdenek megváltozni a templomok:

– azaz a színes freskók –, amelyek az analfabéta lakosság számára készültek. Az európai ember kikövetelte magának, hogy tudjon írni és olvasni, kikövetelte, hogy a Bibliát elérhesse saját anyanyelvén – folytatta. A szellemi forradalommal párhuzamosan pedig a „citoyen” megtalálta önmagát és saját sorsának formálója akart lenni.

„Igen ám, csak ott van az – és Madách Imrénk is erről írta az Ember tragédiáját – hogyha az ember sok ideig bíbelődik valamivel, akkor idő kérdése, hogy mikor fog egy adott ideológiából komplett elmebajt csinálni” – mondta.

Bayer Zsolt kifejtette, a Luther óta eltelt ötszáz év néhány jellegzetes és fontos évszámban összesűríthető:

1717: London külvárosában megalapítják a világ első szabadkőműves nagypáholyát. „Jelentéktelen apróságnak tűnik” – mondta, de mégis tükrözi, hogy a vallási reformáció kétszáz év alatt meddig jutott. A nagypáholy annak az ideológiának az első kézzelfogható szervezete, amelyet ma liberalizmusként ismerünk. Pedig akkor még a napjaink liberalizmusáról szó sem volt – folytatta –, hiszen a liberalizmus eredetileg azért jött létre, hogy a nemzetállamok megszületését segítse elő.

1789: Kitör a nagy francia forradalom, amely alapjaiban változtatja meg a kontinens szellemiségét. Fellépnek a történelem színpadára a jakobinusok és egész Franciaországban tulajdonképpen betiltják a vallást – elkobozzák a templomi kincseket, betiltják a kereszt alakú fejfát és síremlékeket. Először kezdik el elvenni a szavak értékét – „éljen a szabadság, zsarnokság”, hangzott a jelmondatuk, aminek „semmi értelme, de jól hangzik”.

1917: Kitör a bolsevik forradalom és megérkezik Lenin elvtárs. Eltörlik a múltat, csak egyetlen dolgot őriznek meg: a jakobinusokat. „Négyszáz évvel Luther után eljutunk a kommunizmushoz.”

Bayer ezután az elmúlt száz évet kezdte elemezni, és három lényeges fejleményt emelt ki:

1. Az európai ember, az európai civilizáció meg lett fosztva Istentől. „Azt mondták, ez a fejlődés.”

2. Az európai embert saját nemzeti identitásától is megakarják fosztani. Szerinte ez egy jelenleg is zajló folyamat, amely sok helyen sikerrel járt.

3. A nemrég kezdődő háborúként pedig az ember nemi identitásától való megfosztást nevezte meg. Példaként hozta fel egy angol kisváros iskoláját, ahol már a fiú vécében is van tampontartó – mivel Bayer értesülései szerint azt tanítják a 8 éven felüli gyerekeknek, hogy nem csak a lányok menstruálnak, hanem a többi nem is.

– tette fel a költői kérdést. „A pillanat és a fogyasztás – és így válik a szabadság önmaga tragédiájává.”

Megváltozik a világ

Bayer Zsolt kifejtette: adva van a három legfontosabb identitástól megfosztott európai ember, amelyre rázúdul egy olyan tömeg, amely komoly és nem könnyen megingatható nemzeti, vallási és nemi identitással rendelkezik. „Nem nehéz kitalálni, ki fog győzni a másik felett.”

Szerinte az a gondolat, amely a hiányzó munkaerővel indokolná a tömeges migrációt, helytelen. Yuval Noah Harari izraeli történész gondolatait idézte fel, miszerint a technikai fejlődés és a mesterséges intelligencia egy jelenükben elképzelhetetlen világot fog teremteni –, ez pedig azt fogja eredményezni, hogy

A népességnövekedés eleve félelmetes – jelentette ki. Úgy folytatta: „ahol lehetne, ott nem akarnak szaporodni, ahol pedig semmilyen feltétel nem adott a gyermekvállaláshoz, ott meg túlnépesednek”. Bayer szerint ha az emberiség nem kap észbe és továbbra is kizsákmányolja a természetet, akkor az emberek nagyjából fele fog az elkövetkezendő időkben olyan helyen élni, ahol a környezet nem élhető. „Ki és hogyan fogja megakadályozni az új népvándorlást? Mi lesz akkor, ha nem ezer ember fog jönni Afrikából, hanem ötszázmillió vagy egymilliárd?”

Már nem jobb a falon túl

Bayer Zsolt szerint Közép-Európában korábban mindenki az egykor még létező berlini fal túloldalára vágyott, szabad és gazdag élet után. Úgy gondolja, ez az élet most nekünk is megadatott, sőt

Szerinte, ha egy marslakó lepottyanna a bolygónkra és azt kérné, hogy mutassuk meg neki Európát, akkor Párizs helyett Varsóba, Prágába, Pozsonyba, Kassába, Zágrábba és Budapestre kellene elvinni.

„Európa lelke ma átköltözött Kelet-és Közép-Európába és ez nekünk óriási feladat és óriási lehetőség” – jelentette ki. Fontos, hogy mit hagy az idősebb generáció a gyermekeire: „Mit fogok mondani az öt gyermekemnek, hová lett Európa? Hagyjuk elveszni Európát Luther Mártontól elindulva ötszáz év után?” Azt kérte, hogy időnként mindenki pillantson fel az „idő=pénz” világából, és mondja el néha azt, hogy Európának van lelke, még ha ez most veszni látszik is.

A prolikról

A Nagy Blanka-ügy kapcsán tisztázó szándékkal Bayer felolvasta Mensáros László egy 1982-es írását, amely szerinte tökéletes proli-definíció.

a munkás „maga a csoda” – hangsúlyozta.

A prolit úgy is fel lehet ismerni, hogy „imád önfeledten parasztozni: hülye paraszt, sötét paraszt, büdös paraszt”, így csak a proli beszél – zárta előadását Bayer Zsolt.

A Mensáros írásából felolvasott részletet végül betűhíven közöljük:

„A proli ravasz. Nem hisz neked, bizalmatlan.

Meg van győződve arról, hogy be akarod csapni. Pláne, ha tudja, hogy tanultál és szellemi munkából élsz. Tanulni csak azt lehet, hogy őt hogy kell becsapni. A gondolkodás funkcióját tulajdonképpen ebben látja. Ezért ab ovo védekező állásba helyezkedik, s inkább ő üt először, mielőtt te ütnél, és hiába magyarázod utána, hogy te nem is akartál ütni. Ezért nem lehet prolival barátkozni! Vagy ha barátkozol, eljön a pillanat, amikor fellázad tehetetlen butaságában, meg van győződve arról, hogy meg akartad alázni, fitogtatni akartad a tudásodat és ezzel valami őt kihasználni akaró célt elérni, tehát valamilyen módon a kultúrával »kivenni a fegyvert a kezéből«, amivel neki örökké védekezni kell az »okos« világ ellen, és mindezekért végül elárul. 

Elárul mindent: téged, a világot, a saját életét. A proli örökké érzékeny. Bosszút kell állnia. A proli a legszörnyűbb állat a világon. Bár nem akarom az állatokat bántani. A proli nemcsak a fölötte állóval szemben kegyetlen: a hasonló proli szomszédja épp úgy ellensége. Lesi, figyeli, hogy mije van. Ha egy hamutartóval többje van, már följelenti, álmában megöli (ez a rosszabb). 

Tehát maguk között sem tudnak békességben élni. Nem véletlen, hogy régen nem hagyták őket szabadjára. Ma azt mondják, hogy azért nem, mert féltek, hogy az urakat fölfalják. Nem! Az urak féltek, hogy ők egymást fölfalják!”

(Nyitókép: MTI)