ITM: Az uniós források felhasználása Magyarországon a V4-ek között kiemelkedő

Az európai uniós források felhasználása Magyarországon a V4-es összehasonlításban is kiemelkedő: a keret több mint 60 százalékát a kormány már kifizette a projektek végrehajtóinak, ezzel toronymagasan vezet a V4-ek között – közölte Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

Az államtitkár az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) éves konferenciáján hozzátette: ez a szám a környező országokban a 20 százalékot közelíti mindössze. A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban mintegy 9 000 milliárd forint fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére. A magyar kormány által kiegészített forrásokkal együtt 570 felhívást tettek közzé. Az összes operatív programra több mint 300 ezer támogatási kérelem érkezett be eddig, ezek közül több mint 200 ezer projekt kapott támogatást – ismertette.

Hangsúlyozta: a kormányzati célokat tartják, időben meghirdették a felhívásokat, a teljes összeget leszerződték a projektek megvalósítóival, a kötelezettségvállalások, a kifizetések és az elszámolás folyamata pedig tervszerű és kiegyensúlyozott. Jelezte: a kormány azon dolgozik, hogy olyan költségvetése legyen az uniónak, amely nem politikailag meghatározott, hűen tükrözi az európai és a magyar emberek akaratát.

A támogatások felhasználása hatékony - húzta alá. Az Európai Bizottság ennek ellenére akar forrásokat megvonni az országtól: az EU költségvetési tervezete szerint a kohéziós politika forrásai mintegy 10 százalékkal csökkennének, Magyarország 24 százalékos csökkenést szenvedne el. Ez elfogadhatatlan – jelentette ki.

Azt sem tudják elfogadni, hogy a Bizottság olyan mutatókat vezetne be a tagállamok közötti támogatások felosztásakor, ami a jól teljesítő tagállamokat kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetbe hozza, viszont a rosszul teljesítőket jutalmazza. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy a szegényebb tagállamoktól arányaiban több pénzt vesznek el, mint a gazdagabbaktól. Ez nem jó sem az EU-nak, sem Magyarországnak – mondta.

Magyarország elutasítja azt is, hogy az Unióban a migrációval kapcsolatban felmerülő feladatokat a kohéziós politika rovására finanszírozzák.

Megjegyezte, hogy a tárgyalások folyamán olyan szövegtervezet született, amelyben kihúzták a roma közösségre történő utalást a marginalizált közösségek közül. Leszögezte: ahogy ebben a fejlesztési ciklusban támogatták főként az EFOP-on keresztül a magyar romák felzárkózását, úgy a következő időszakban is kifejezett céljuk további támogatásuk, segítésük. A magyar kormány jelenleg is azon dolgozik, hogy egy olyan költségvetés kerüljön elfogadásra, amelyik nem politikai indíttatású, pontosan meghatározza a célokat, tiszteletben tartja az érvényben lévő szerződéseket és hűen tükrözi az európai emberek akaratát is – húzta alá.

Vitályos Eszter, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára arról tájékoztatott, hogy 2014-2020 között az EFOP közel ezer milliárd forintos kerettel rendelkezik, ebből 620 milliárd forintot fordítottak társadalmi együttműködés előmozdítására, oktatásra, képzésre, a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre. További 330 milliárd forintot pedig ezekhez a célokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre. A kormány céljainak megfelelően 2017 március végéig az EFOP teljes keretét meghirdették, azóta azt 100 százalékban le is szerződték 920 milliárd forint összegben. Az eddig megkötött szerződésekre 580 milliárd forint támogatást fizettek ki a kedvezményezetteknek.

Ismertetése szerint a konferencián az EFOP különböző területein több ezer sikeres projektet, eredményt mutatnak be részletesen. Így többek között a konferencia kiemelt programjaként megismerhetik a biztos kezdet gyermekházak létrehozására irányuló programot, ami évente mintegy 2500 mélyszegénységben élő roma kisgyermek beilleszkedését segíti elő.

(MTI)