Egy sor magyarországi gazdasági mutató kilátásain javított a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF friss tanulmánya szerint nagyobb lehet az idei gazdasági növekedés, kisebb az infláció, a költségvetési hiány és az államadósság is, mint amire korábban számítottak.
Javultak a magyar gazdaság növekedési kilátásai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfőn közzétett Közép- Kelet- és Délkelet-Európát vizsgáló regionális tanulmánya (REI) szerint. Reálértéken számolva az őszi jelentésben szereplő 2,3 százalék helyett idén 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár az IMF, jövőre pedig 2,3 százalékos bővüléssel számol.
A magyarországi export 6,2 százalékkal nőhet 2015-ben, korábban még 5,3 százalékos növekedést vártak. A Valutaalap becslése szerint a lakossági fogyasztás 2,6 százalékkal bővül ebben az évben, gyorsabban, mint az őszi előrejelzésben szereplő 1,5 százalék. A belföldi keresletnél lassabb növekedés várható. Jelenleg 1,1 százalékos növekedést vár az IMF a korábbi 2,5 százalékos becslés helyett.
2015-ben az átlagos infláció 0 százalékos lehet, az ősszel jelzett 2,3 százalék helyett. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg többlete 2015-ben 4,8 százalékos lesz, nagyobb az októberben várt 2 százaléknál. A GDP-hez viszonyított teljes külső adósság 106,7 százalék lehet 2015-ben. Ősszel 108,4 százalék szerepelt az akkori REI jelentésben. Az IMF a költségvetési hiányt 2,7 százalékosra várja idénre. A tavaszi jelentésben 2,8 százalékos hiánnyal számoltak. A GDP-arányos államadósság mértéke idén 75,5 százalékon állhat, ez kevesebb az előző jelentésben szereplő 79,2 százaléknál.
2016-ra vonatkozóan az IMF 2,3 százalékos gazdasági növekedést, a belföldi kereslet 2 százalékos bővülését, 5,5 százalékos exportnövekedést, a lakossági fogyasztás 2,6 százalékos növekedését, 2,3 százalékos átlagos inflációt, 4,1 százalékos folyó fizetési többletet, 90,2 százalékos külső adósságot, 2,5 százalékos költségvetési hiányt és 74,7 százalékos államadósságot vár.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A sík vidékeken is kialakulhat pár órán belül vékony hóréteg.
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom érdekes képet mutatott: az export csökkent, míg az import kismértékben bővült. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint az export visszaesését elsősorban a csökkenő külpiaci kereslet okozhatta. Ám Németországban kedvező jelek mutatkoznak, a nagy rendelések is inkább pozitív irányba húzzák a számokat. Az importot a fogyasztás növekedése támogatta. Az erősödő külső kereslet és a termőre forduló beruházások jövőre növelhetik az exportot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Szoboszlai Dominik kulcsfontosságú pozícióban mutatkozhat be a Fulham csapata ellen.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
