Magyar tudósok: Elhangolja az agyat a füves cigi

Meglepő eredményre jutott a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete; kutatásaikat a világ legrangosabb idegtudományi szaklapja, a Nature Neuroscience közölte. A magyar tudósok a kannabisz hatását vizsgálva arra jutottak: annak fogyasztása drámai módon csökkenti az agy finomszabályozását biztosító molekulák mennyiségét. A THC valósággal lesöpörte a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről.

Az MTA kutatásról szóló beszámolójában arról olvashatunk: a legújabb adatok alapján közel 90 milliárd idegsejtből és körülbelül ugyanennyi, az idegsejtek működését támogató gliasejtből áll az emberi agy, ami a természet legösszetettebb rendszere. Az agyban előforduló sejttípusok száma 1000 körül van, míg az összes többi szervünket körülbelül 200 sejttípus építi fel. Az emberi genetikai állomány mintegy 20 ezer génjének 90%-a aktív az agyban, hogy a körülbelül 900 agyterület működését irányítsa.

Az egyik legfontosabb agykutatási terület az idegsejtek közötti kapcsolatok, a szinapszisok működésének megértése: ezeken a szinapszisokon keresztül „beszélgetnek” egymással az idegsejtek. Az idegsejtek kommunikációjához több ezer különböző fehérje nanométeres tartományban összehangolt működésére van szükség. Ezek kutatása csak az utóbbi években vált lehetővé.

Az MTA közleménye emlékeztet arra: a Journal of Neuroscience-ben, az amerikai idegtudományi társaság lapjában még 1999-ben közölték Katona István és Freund Tamás (az MTA KOKI főigazgatója, az MTA egyik alelnöke) tanulmányát. Az eredményeik szerint egy különleges receptor, a CB1 kannabinoid receptor – amelyet a marihuána aktív hatóanyaga, a THC is aktivál – kivételesen nem a szokott helyen, azaz a fogadó idegsejten található, hanem a küldő idegsejt nyúlványain. Az eredetileg jelfogadó idegsejt úgy tud „visszabeszélni” az első idegsejtnek, hogy maga is hírvivő anyagokat küld, de ezúttal visszafelé.

Katonáék legújabb eredménye szerint a rekreációs célú kannabiszfogyasztás durván beleavatkozhat az idegsejtek kétirányú kommunikációjának finom folyamataiba. Szuperrezolúciós felvételeik azt mutatják: hat napig tartó THC-kezelés hatására drámai módon, mintegy 85%-kal csökkent az endokannabinoid molekulákat fogadó receptorok száma a szinapszisokban. A receptorok száma csak meglepően lassan áll vissza: hat napos, élvezeti szinttel (100 ng/ml) történő kezelés után 11 napnak kellett eltelnie az 50%-os javulásig, de a teljes helyreállás 6 hetet vett igénybe - írja az MTA közleménye.

A kutató szerint őket és külföldi kollégáikat is sokkolta, hogy ilyen erőteljes hatást találtak molekuláris szinten. Szerinte az egyre terjedő legalizáció során rendkívül komolyan kellene venniük a döntéshozóknak, hogy milyen THC-tartalommal engedélyezik a kannabiszszármazékok használatát.

Az MTA közölte: a Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány megosztott első szerzői Dudok Barna, az MTA fiatal kutatója, Barna László, a Nikon-KOKI Mikroszkópközpont vezetője és Marco Ledri olasz vendégkutató. Az MTA KOKI kutatói a molekuláris eloszlási mintázatok térbeli matematikai analízisét az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, Matolcsi Mátéval kollaborációban végezték. Munkájukat segítették még Kacskovics Imre és Cervenák Judit, az ELTE Immunológiai Tanszék és az Immunogenes Kft. kutatói, Soltész Iván és kutatócsoportja a Kaliforniai Egyetemen, valamint olasz és japán kutatók. A többéves szakmai munka a Lendület kiválósági program, valamint ERC- és Wellcome Trust-pályázatok támogatásával valósulhatott meg. Az első európai N-STORM készüléket az Auro-Science Kft. és a Nikon cég biztosította az MTA KOKI számára egy különleges együttműködési program keretében, amelynek létrejöttéhez az MTA infrastrukturális fejlesztési pályázata nyújtott komoly segítséget 2012-ben.