Átírná a munka törvénykönyvét a Jobbik

Bertha Szilvia, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: el kell érni, hogy heti 40 óra munkából meg lehessen élni. Emellett széles rétegeknek biztosítanák a vasárnapi pihenőnapot. Úgy alakítanák át a felmondási körülményeket és a jogorvoslatot, hogy a foglalkoztatás biztonságát erősítse – mondta. A Jobbik a köztulajdonú vállalatoknál is lehetővé tenné a munkaközi szünet megváltását, továbbá fokozott munkajogi védelmet adna a kiskorú gyermeket egyedül vagy egyedüli keresőként nevelőknek. Módosítanák a munkaerő-kölcsönzés szabályait, illetve előtérbe helyeznék azok betartatását, hogy azt valóban a munkaerőigény rugalmas kezelésére és ne a fizetési kötelezettségek megkerülésére használják – tette hozzá Bertha Szilvia.

A jobbikos politikus a szakszervezetek anyagi és politikai függetlenségét is sürgette, megjegyezve: ma több érdekképviselet nyíltan elköteleződik egy-egy politikai erő mellett, ami megkérdőjelezhetővé teszi a tagság valódi képviseletét. Hozzátette: az érintettek nem veszélyeztethetik a munkáltató jogos gazdasági érdekét, törvényes működtetését. Bertha Szilvia szólt arról is: az adminisztrációs terhek csökkentése, a naprakész nyilvántartás, a járulékok egyszerűbb megállapítása érdekében be kell vezetni az elektronikus munkaügyi nyilvántartó rendszert. A párt nagyobb szerepet szán a multinacionális cégek ellenőrzésére, sorozatos és súlyos jogsértések esetében pedig a tevékenységtől való eltiltásig is elmenne. Az érintett vállalatoknál az európainak feleltetnék meg a béreket és az elvárt teljesítményt, valamint  átalakítanák a foglalkoztatást segítő támogatások rendszerét.

A képviselő elmondása szerint az álláskeresési járadékot a munkában eltöltött idő és az életkor alapján határoznák meg, továbbá úgynevezett munkaidőszámlát is nyitnának, amin a kifizetett túlórákat tüntetnék fel, s ezt beleszámítanák a nyugdíjszolgálati időbe. Bertha Szilvia elmondta azt is, hogy a közfoglalkoztatást megtartanák, de jelentősen átalakítanák és a visszaszocializálásra helyeznék a hangsúlyt. Kiemelte: átfogó bérstratégiát dolgoztak ki, s első lépésként a multinacionális cégeknél érnék el, hogy legalább az európai bérek 80 százalékát érjék el a hazai bérek. Az ebből megnövekedett adóból és járulékokból pedig megkezdenék a közszféra bérrendezését. Utóbbit 2008-ig visszamenőlegesen rendeznék, s kötelezővé tennék a kafetériát. Megjegyezte: fontos alapvetésnek tartják, hogy a nettó minimálbér elérje a létminimumot, ami jelenleg közel 90 ezer forint.