Rétvári szerint fontos eredmények születtek a nemzetpolitikában

Rétvári Bence elmondta, mára a leadott honosítási kérelmek száma meghaladja a 370 ezret, az elbírált igénylések száma a 320 ezret; a legtöbb kérelem Erdélyből és Vajdaságból érkezett, illetve érkezik. Az érdeklődés töretlen, a magyar állampolgárság iránti igény folyamatosan magas: hetente körülbelül négyezren adják be a kérelmüket, és ugyanennyien szerzik meg vagy vissza a magyar állampolgárságot, így az év végére elérheti a félmillió főt a külhoni magyar állampolgárok száma. Az egyszerűsített honosítás történelmi sikertörténetté vált, az alaptörvény által is deklarált egységes magyar nemzet valóban közjogilag is egységesült – fogalmazott.

Az államtitkár hozzátette: az elmúlt két évben az állampolgárságra vonatkozó szabályok tovább egyszerűsödtek, könnyítve mind a kérelmezők, mind az eljáró hatóságok helyzetét. Az ügyintézési határidő három hónapra csökkent, bővült a kérelmet átvevők köre, a honosítottak hivatalból kerülnek a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásába. A Magyary Egyszerűsítési Programban való részvétel eredményeként az anyakönyvi, az állampolgársági eljárások, valamint a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásával kapcsolatos eljárások jelentősen egyszerűsödtek, az ügyfelek adminisztratív terheit csökkentő, ügyfélbarát eljárásokat vezettek be. A Határtalanul! osztálykirándulási programban 2011 szeptembere és 2012 júniusa között 15 ezer 130 diák (ebből 1174 külhoni) és 1702 tanár (ebből 166 külhoni) vett részt – folytatta Rétvári Bence, kiemelve: az idei tanévben már 17 ezer anyaországi diák utazott, vagy utazik ki külhoni magyarlakta területekre a program keretében.

Azt mondta, 2012-ben szintén kiemelt jelentőségű volt A külhoni magyar óvódák éve program, amelynek elsődleges célja az volt, hogy felhívják a külhoni magyarság figyelmét az anyanyelvi óvodai nevelés fontosságára, hozzájáruljanak az óvodai nevelés minőségének emeléséhez, és ösztönzőleg hassanak a szülőkre, hogy magyar óvodába írassák gyermekeiket. A program részeként indult 2012. május 9-én a jó gyakorlatok Kárpát-medencei körútja, amelynek során összesen 12 ezer kilométert tettek meg, mintegy 1500 gyermekkel, szüleikkel és pedagógusaikkal találkozhattak. Egy módszertani csomagot is összeállítottak a pedagógusok részére 30 szakértő és a négy legjobb magyarországi főiskola bevonásával. Az idei év programja A külhoni magyar kisiskolások éve program lesz – jelezte az államtitkár.

Kiemelt programként nevesítette 2012-ben a külhoni magyarok jogsegélyének biztosítását. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy a magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett emberek azt érezzék, nincsenek magukra hagyva, mögöttük áll a magyar kormány és az anyaország, és kész a szükséges segítséget megadni nekik. A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és operatív szerve, a Kisebbségi Jogvédő Intézet 2012 júniusában állt fel. A jogsértések feltárása és dokumentálása, a jogsérelmekkel kapcsolatos eljárások támogatása mint fő feladatai mellett az intézet nyári egyetemet is szervezett azzal a céllal, hogy elősegítsük a fiatal jogászok képzését, és egy hálózat kiépítését közöttük. Rétvári Bence felidézve a Magyar Állandó Értekezlet tizenegyedik, 2012 októberi ülését úgy fogalmazott: a tanácskozás tovább erősítette a Kárpát-medence, a diaszpóra magyar közösségei és Magyarország együttműködését.

Kitért is arra, hogy a magyar nemzetpolitikai stratégiai gondolkodás a diaszpórával egy új, erősebb, szorosabb kapcsolat kialakítását célozza, ugyanis a korábban a nyugati magyarság a nemzetpolitika méltatlanul háttérbe szorított szegmense volt. Arra törekednek, hogy a világban szétszórtságban élő magyarságot – az egységes magyar nemzet részeként – jobban bevonják a magyar nemzet életébe. Ennek érdekében 2011-ben két fontos intézményt hoztak létre: a nyugati magyar szervezetek összefogására hivatott Magyar Diaszpóra Tanácsot és a Nemzeti Regisztert mint virtuális teret – emlékeztetett. A külhoni magyarság javaslatai alapján, a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerének figyelembe vételével, a nemzeti jelentőségű intézmények körét úgy alakították ki, hogy a külhoni magyarság legfontosabb intézményei és programjai részesülhessenek normatív alapú, hosszú távra kiszámítható támogatásban. Előnyben részesülnek az Európai Unió határain kívül eső régiók, így Kárpátalja és Vajdaság magyarsága. Kárpátalja esetében a fejlesztések mellett az intézményrendszer támogatása a kiemelt cél – folytatta.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy hosszabb egyeztetési folyamat eredményeképpen sikerült megoldani a nyelvvizsgával kapcsolatosan felmerült problémakört, amely negatívan érintette a külhoni magyar tannyelvű oktatási intézmények érettségizőit magyarországi továbbtanulásuk során. Szólt arról, hogy a kormány 2014 végéig az évente esedékes működési költség felett összesen 4,16 milliárd forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére. A moldvai csángó oktatási programról kiemelte: 2012 februárjától a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége koordinálja a programot, 26 helyszínen kezdődhetett el az oktatás, és a működési költségek 36 százalékkal csökkentek. Szintén nagy eredmény az az örökségvédelmi együttműködési megállapodás, amelynek keretében a tavalyi és az idei évben várhatóan 17 műemlék újulhat meg – mondta Rétvári Bence.