Martonyi: Elfogadhatatlan a kohéziós források csökkentése

„Nagyon nehéz a helyzet, valóban bűvészmutatvány kell ahhoz, hogy ezt valaki összehozza, de ez egyáltalán nem kizárt és nem reménytelen” – az MTI-nek és a Bruxinfónak adott közös interjújában azon a vacsorán szerzett tapasztalatait, amelyen Herman Van Rompuy látta vendégül a tagállamok külügyminisztereit.

Martonyi elmondta: Herman Van Rompuy világossá tette, hogy a tagállamok elé letett jelenlegi javaslat tényleges, effektív csökkentést tartalmaz a jelenlegi pénzügyi periódushoz képest. A külügyminiszter leszögezte: nem opció az, hogy ne szülessen megállapodás, mert az kivétel nélkül minden tagállam számára hátrányos következményekkel járna, ezért Van Rompuy mindent meg fog tenni, hogy megállapodás szülessen. Martonyi János elmondása szerint ugyan van néhány tagállam, amelyek szerint decemberben vagy tavasszal is ráérnek megállapodni, de az uniós intézmények vezetői szerint akkor sem lesz semmivel sem jobb a helyzet, sőt nehezebb lesz megállapodni.

A tagállamok álláspontja a külügyminiszter megítélése szerint „megfelelt az eddigieknek”.

„Senki nem volt olyan helyzetben, hogy bármiféle engedményre vagy bármiféle kompromisszumra is tegyen utalást, hiszen, hogyha ezt megtehetné, akkor ezt nyilván majd a miniszterelnöke fogja megtenni” – érzékeltette a vacsora légkörét a külügyminiszter, aki hozzátette: ez a határozott álláspontok kifejtésének éjszakája volt, kompromisszumkészség nyomát nem lehetett látni, amit Martonyi szerint ugyanakkor nem szabad túlértékelni. A külügyminiszter kifejtette, a nettó befizető országok további csökkentést is indokoltnak tartanának azon túlmenően, hogy Herman Van Rompuy javaslata 75 milliárd euróval nyirbálta meg a bizottság eredeti, 1033 milliárd eurós hétéves költségvetési javaslatát.

A Bruxinfo kérdésére, hogy volt-e olyan tagállam, amely tárgyalási alapnak sem tartja alkalmasnak Van Rompuy javaslatát, Martonyi János azt válaszolta, hogy ez a vacsora alatt nem merült fel, de több ország jelezte, hogy ezt a többéves költségvetési tervezetet ebben a formában nem tudja elfogadni.

Az eddig szinte minden javaslatban folyamatosan csökkentett kohéziós forrásokkal kapcsolatban a külügyminiszter elmondta, Magyarországnak „feltétlenül” javítania kell „jelenlegi pozícióján”. A javaslatok szerint 2014-2020 között a most érvényes költségvetéshez képest 20-30 százalékkal kevesebb kohéziós forrás jutna Magyarországnak.

Jelentős inkonzisztenciák vannak a rendszerben – mutatott rá Martonyi János, aki szerint miközben az unió tagjainak száma bővül, a szervezet új hatásköröket kap, új politikák indulnak, erősebb, mélyebb Európáról beszélünk, bankunióról, fiskális unióról, gazdasági unióról, politikai unióról, „szép és nagy terveink vannak, amelyekkel a legtöbb tagállam egyetért”, aközben maga az Európai Tanács elnöke jelenti be, hogy a következő hétéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat jelentős reálértékű csökkentést tartalmaz.

A külügyminiszter szerint az MFF célja a foglalkoztatás, a növekedés serkentése, a versenyképesség növelése, aminek hagyományosan nagyon erős eszköze a kohéziós politika, amelynek a forrásait 9-10 százalékkal tervezik csökkenteni döntően a kevésbé fejlett régiók rovására, ahol átlagosan 23 százalék lenne a csökkentés mértéke, ha a mostani javaslatot a jelenlegi formájában fogadnák el. Magyarország pedig még ennél is rosszabbul járna – mondta a külügyminiszter.

„Ez elfogadhatatlan” – szögezte le Martonyi János, aki rámutatott, hogy Magyarország azok között a tagállamok között, amelyeknek a hazai összterméke nem éri el az uniós átlag 75 százalékát, az egyetlen, amelynek ennyivel kevesebb pénzt juttatna a javaslat. Ez ellentmond a gazdasági észszerűségnek és az uniós szerződésnek, és politikailag is nyilvánvalóan elfogadhatatlan – vélekedett a külügyminiszter.

Martonyi rámutatott, hogy a helyzetet súlyosbítja két olyan elem, amely az eredeti javaslatban nem szerepelt: az egyik, hogy a társfinanszírozás mértékét 85-ről 75 százalékra szállította le a legutolsó javaslat, a másik pedig, hogy a forgalmi adót egyáltalán nem lehetne beszámítani a támogatások összegébe. A külügyminiszter szerint ez a költségvetés egyensúlyára is hatással lehet, mert nagyjából a GDP 1 százalékának megfelelő többletterhet róna Magyarország költségvetésére.