Áder: Újra és újra el kell mondani, hogy a kommunista diktatúra gyűlöletre épült

Annak szimbólumává vált Recsk, hogy hová vezet, ha ember az emberre, magyar a magyarra támad egy emberellenes, elvakult, diktatórikus politikai eszme nevében – mondta Áder János. Ugyanakkor ma is élnek olyanok, akik a Recsken történteket relativizálják. Ezért újra és újra ki kell mondani, hogy a bűnt bűnnek, a bűnösöket bűnösnek, az áldozatokat pedig áldozatnak tekintjük – tette hozzá az államfő.

Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország köztársasági elnökeként fejet hajt az áldozatok emléke, az önkény által kegyetlenül megalázottak, meghurcoltak, a kommunista hatalom nevében elpusztítottak és a túlélők előtt. Mindazok előtt, akiknek nem volt más bűnük, mint, hogy a diktatúra gépezete „kiiktatandóknak”, elpusztítandó ellenségnek tekintette őket.

A recski tábor a diktatúra pokla volt, ahová nemcsak azért deportálták az embereket, hogy megfosszák őket szabadságuktól, hanem azért, hogy emberi méltóságukat, és akár az életüket is elvegyék tőlük. Mindennapos volt a megaláztatás, a kínzás és a halál. A szocialista önkény ÁVH-s gyilkosainak módszeres kegyetlensége vetekedett a náci rendszer hóhérainak embertelenségével – fűzte hozzá.

Ugyan sokféle emberek voltak, ám Recsken mégis közössé vált a sorsuk. Mindannyian magyar emberek voltak, akikkel szemben a proletárdiktatúra nevében követtek el aljas indokból, előre megfontolt szándékkal embertelen tetteket – hangsúlyozta az államfő. Ebben a helyzetben a fiatalabb nemzedéknek újra és újra el kell mondani, hogy a kommunista diktatúra önkényuralmi gépezete a fanatikus gyűlöletre épült. Az elnyomásra, az elfojtásra, az elhallgattatásra. A rettegés, a fenyegetettség érzése, a létbizonytalanság pedig a recski tábor bezárása után is a magyar társadalom mindennapi rossz élménye maradt – mutatott rá az államfő.