Elárulta a MÁV főigazgatója, mi lesz a vasútállomásokkal
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
A piaci alapon kiszervezett, ugyanakkor szigorúan szabályozott közlekedési piacot képzel el az egységes szállítási törvény NFM által készített koncepciója.
A Népszava megszerezte az egységes személyszállítási törvény koncepcióját, mely egységes ár-, jegy-, illetve bérletrendszert vezetne Budapesten, a megyei jogú városokban és az elővárosokban is. A tervezet a lap szerint szeptemberben kerülhet a parlament elé.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium koncepciója leszögezi: „a javaslatnak nincs reális alternatívája”. A kabinet által még nem tárgyalt elképzelés alapján az állam továbbra is évi 350-400 milliárd forintot fordítana a MÁV-ra, a Volán társaságokra, a GYSEV-re és az önkormányzati közlekedési szolgáltatókra, viszont azt az eddigieknél hatékonyabban tenné meg. Az utazási kedvezményeket, illetve azok mértékét, esetleges szűkítését rendeleti úton szabályozza majd a kormány.
A tervezet átalakítja a közlekedési dolgozók érdekvédelmi jogának szabályozását is: a továbbiakban a BKV és vidéki városok közlekedési cégei esetén az elégséges szolgáltatás a megszokott 66 százaléka, míg országos és regionális szolgáltatásnál 50 százaléka lenne. „A munkavállalói érdekvédelem sok esetben cél- és szereptévesztésbe került a pártpolitikai érdekekhez köthető megnyilvánulásokkal” - hangsúlyozzák.
A koncepció a Népszava szerint kiáll a közlekedési párhuzamosságok felszámolása és a gazdasági liberalizáció mellett. „A működés alapja a szabályozott piac, amely lehetővé teszi a közforgalmű közlekedési szolgáltatások piaci kiszervezését” - olvasható a tervezetben. A koncepció ugyanakkor árkorlátot is meghatároz: a Volán társaságok és a MÁV árai nem lehetnek drágábbak egy „egy alsó középkategóriás, benzinüzemű személygépkocsi” adott távolságra vetített üzemeltetési költségeinél.