„Megjelent a Kontra oldalán egy névtelen-arctalan kritika az »A kereszténység 10 fő bűne« c. beszélgetésünkről. Az oldal (amit egyébként kormányközeli kultúrkatolikus fiatalok működtetnek) és cikk (sorozat) elmehetne a kereszténység 11. bűnének, mintegy bónuszként, hiszen abból az értelmi és kulturális szélsőségből jött létre, amely gyalázatosság miatt a listát életre hívtuk.
Nem tudom ki írta arcát-nevét nem vállalva ezt a cikket a Puzsér Róberttel és Martin Ethelwolffal folytatott beszélgetésünkről, de számomra úgy tűnik, hogy sem a gondolatmeneteket, sem az érveket nem sikerült a maguk valóságában rekonstruálnia, mintha szándékosan értené félre a mondanivalót. Mintha képtelen lenne különbséget tenni hierarchia és hierarchia közt, mintha nem lenne fogalma arról, hogy mi a különbség a meritokrácia nélküli tekintélytisztelet és a donatizmus közt, mintha azt hinné, hogy a kínosan erőltetett keményen odamondó trágárkodásai adják meg a kritikájának az alapját.
Ez a kultúrkatolikus, ideológiáját racionális érvek nélkül gyáva módon védelmező, másokat a véleményükért kurzusból kirekesztő, kritikát nem tűrő, magát keresztény értelmiséginek képzelő, de valójában csak a pillanatnyi figyelemért és kattintásért vadászó, tudatlan »értelmiség« az esszenciája mindannak, ami ma pusztítást végez a társadalmi, kulturális és politikai térben.
Lehet kritizálni, lehet érveket ütköztetni, lehet egyet nem érteni. Ők viszont nem ezt teszik, hanem a fedezet nélküli világképükhöz hajlítják a diskurzust. Nem, ez nem a kereszténység.”
(A szerző református lelkész, teológus, tanár.)