„Belarusz példája is azt mutatja: ezek a diktatúrák soha nem a tömegek aktív egyetértésére épülnek, soha nem szabad választások legitimálják a vezetőt, és mindig ott parázslik a felszín alatt az emberek elégedetlensége, szabadságvágya.
A most szolidáris balti államok elmúlt évtizedei pedig példát mutattak abból, miként lehetséges a szovjet örökségtől elrugaszkodva fejlődni, sikeres és értékes uniós tagállamként működni. A velük egyszerre csatlakozó Magyarország mai vezetése egyértelműen az ellenkező irányba tart. A három évtizede kivívott szabadságunk értékét akkor lehet igazán megbecsülni, ha látjuk, milyen az élet egy olyan országban, ahol nem rendszert, inkább csak diktátort váltottak a kilencvenes években.
A belorusz emberek ma azért küzdenek, amit mi, magyarok harminc éve vér és erőszak nélkül értünk el. Becsüljük meg, védjük meg a szabad, európai életünket!”