Iványi kitüntetné Sorost

„A mai élcsapatokat ezek a kérdések ugyanúgy nem foglalkoztatják, mint anno a hittérítőket, vagy a világforradalomban hívő bolsevikokat. Lássák be, hogy jó lesz ez nekik! – most ez a végső érv, amivel harcba hívják, a barikádokra küldik a tömegeket Grúziától a moszkvai és a pétervári tereken át Kijevig. És ezeken a helyeken általában sűrűn záporoznak az ütlegek, nem egyszer dördülnek el a fegyverek. Pogromok szerveződnek, mint Ukrajnában, Lvivtől Odesszáig meg-megújuló hullámokban. Ilyenkor még az is megesik, hogy élve égetnek el embereket. És a legnagyobb baj éppen ez: ma már egyáltalán nem békések a Soros-szervezetek által (is) generált folyamatok. Sajnos, nem igaz a Soros Györgyöt Nobel-békedíjra ajánlóknak az az állítása, hogy »Az általa elnökölt Open Society Institutes mindenütt a világon támogatja a békés demokratikus átalakulás ügyét«. A legtöbb országban, enyhén szólva, nem egészen békésen zajlottak és zajlanak ezek az átalakulások. Az a legkevesebb, hogy tömegek kerülnek egyik napról a másikra létbizonytalanságba, de igen sok helyen, igen sokan életükkel is fizetnek a szép új világért, amely aztán jobbára ismét csak a felül lévőket, mindenekelőtt a külföldieket és a komprádorokat hozza helyzetbe.

Ezért gondolom, hogy adjanak díjat Soros Györgynek bármilyet. Kapja meg a legjobb tőzsdeguru, vagy a legkockáztatóbb pénzember címet! Legyen az övé a liberális demokrácia élharcosa kitüntetés! De ne áltassa magát senki azzal, hogy Soros békét teremtett ott, ahol megjelent embereivel. Mutatja ezt Magyarország helyzete is, ahol az általa és a helyi famulusai által kiválasztott rendszerváltozás utáni vezetőkkel oda jutott az ország, ahol most van. Nemkülönben ő maga is szembesülhet művének következményével, hiszen épp egykori protezsáltjai szerveznek ellene kampányokat úgy, hogy közben félelmet ültetnek a szívekbe, s a legalantasabb érzelmeket felkorbácsolva uszítanak. Bár, ha jól meggondolom, hogy ki mindenki kapta már meg azt a béke-díjat, alighanem egyre megy. Ezért az egyetlen, aki miatt kár, hogy megszületett ez a levél, maga Iványi Gábor lelkész. Ő úgy érezhette: a kormány több okból is aljas plakátkampánya miatt elégtétel jár Soros Györgynek. Ugyanúgy, mint amiként hasonló helyzetben Iványi lelkiismerete bármely halandónak elégtételt követelne – legalábbis ezt hiszem. Csakhogy ez itt és most, már nem a krisztusi tanítás világa, hanem az érdeket mindenek fölé helyező politikáé és a mindenen átgázoló tőkéé. Ami bizony, sajnos, a magát filantrópnak, vagyis emberbarátnak szívesen nevező Soros György működésének is alfája és ómegája. Ezen nem változtathat már némi lakkozás sem.”