A szégyen újabb napja

„2010 óta a Magyar Országgyűlés szinte minden ülésnapja a kis szégyen és a nagy szégyen között zajlik. Ma a nagy szégyent is sikerült felülmúlni az EU-t érintő, jogilag értelmetlen népszavazás elrendelésével. Természetesen bármelyik parlament hozhat őrült döntéseket, ugyanakkor az EU-hoz való csatlakozási szerződésünk is roppant világos: a Magyarország és az EU közötti vitákat nem idehaza döntjük el, főként nem egyoldalúan, hanem az Európai Bíróságé az utolsó szó.

Orbán Viktor és Rogán Antal hatalmas hasznot húz az immár 15.000, darabonként 300.000 ezer euróért eladott letelepedési kötvényből. Hazánk ugyanakkor keményen ráfizet, mert a dolgozó magyar emberek ezeket a kötvényeket előbb-utóbb kamatostul vissza kell, fizessék a megkérdezésük nélkül Orbánék révén betelepedetteknek. Ehhez képest nem meglepő nagyságú az Európai Bizottság javaslata, amely 250.000 euró szolidaritási vállalást indítványoz minden befogadandó, de az adott kormány által visszautasított menekült után.

A népszavazásra bocsájtott kérdés ugyanakkor nem korlátozza sem az EU intézményeit, sem a Magyar Országgyűlést, hiszen mindegyik azt ír elő, illetve ahhoz járul hozzá, amihez többsége van. Összecsattanás esetén viszont az Európai Bíróság dönt, következésképpen a jelen népszavazási kérdés igazi tohuva-bohu, vagyis egy ötmilliárd forintos felesleges mulatság. Aki elmegy szavazni, az akkor jár el helyesen, ha értelmetlen kérdésre nem válaszol.”

(Közlemény.)