Nem fogunk beszarni az Iszlám Államtól

„Ha most a zsigeri félelmünkre hallgatunk, lemondunk szabadságjogainkról, mindenhatóvá tesszük kormányunkat, akik olyan törvényeket hozhatnak, amelyek felhatalmazzák őket arra, hogy bárkivel (itt a hangsúly azon van, hogy magával és velem is) mindent megtehet, a lehető legrosszabb módon járunk el.

Úgy viselkedünk ekkor ugyanis, mint az a gyerek a suliban, aki a nagyok elől bemenekül a WC-be és magára zárja az ajtót. Nem tudnak bemenni, hogy megverjék, ellenben ehhez kénytelen ottmaradni. Biztonságban van bent a WC-ben, a kérdés az, jó-e egész nap a büdösben lenni.

Ha most a nagyok fenyegetésétől megijedve hagyjuk, hogy lehallgassanak minket, lezárják a határokat, bemasírozzon a rendőr a lakásunkba, olvassa a leveleinket, kihallgasson, előzetesbe rakjon, akkor pont úgy viselkedünk, mint a rémült gyerek. (...)

Legyünk tisztában azzal, hogy ha törvényeket hozunk, az mindenkire vonatkozni fog, nem lesznek üdítő kivételek. Nem zárhatjuk magunkat a WC-be. Már csak azért sem, mert senki nem tud garanciát adni arra, hogy a nagyok biztosan nem fognak minket megvárni a suli előtt. Nehogy úgy járjunk, hogy egy WC-ben élünk és még meg is vernek minket. 

Az egyetlen lehetséges és normális dolog, amit tehetünk, hogy élünk tovább, úgy, ahogyan eddig.”