Nem ilyenek és olyanok vagyunk, hanem sokfélék. Ráadásul bármilyenek lennénk egyenként, ez a Golden Globe történetesen a mienk is.
„Nem vitás, egy holokausztfilm megítélése mind a mai napig minimum kétszintű. Bár a mozirajongók számára a megvalósítás, a kép, a történet, az élmény, a hatás – a katarzis – mind fontosabbak minden egyébnél, a szélesebb közvélemény ilyenkor nem okvetlenül bír elvonatkoztatni a politikai kontextustól.
Sokaknak el sem kell menniük a moziba, hogy legyen véleményük. Ismerik a témát, hozzáolvasnak egy-két interjút a rendezővel, és máris tudják, hogy a mi fiunk vagy az ellenségünk az alkotó. Ebben nincs minőségi különbség a kétfajta frusztráció között: a zsigeri elutasítás és a gyalázkodás megelőlegezése egy tőről fakad.
Ugyanúgy, mint Kertész Imre Nobel-díja esetében. Ezrek utálták az írót anélkül, hogy akár csak egy könyvébe is beleolvastak volna, és másmilyen ezrek mutogattak száz-ezrekre, hogy: na tessék, ilyenek vagytok!
Pedig a lényeg az, hogy nem ilyenek és olyanok vagyunk, hanem sokfélék. Ráadásul bármilyenek lennénk egyenként, ez a Golden Globe történetesen a mienk is. Nagyon remélem, hogy jóval többen tartunk igényt belőle a magunk részére, mint ahogy azt a Juszt Lászlók gondolják.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
