„Széles Gábort érdemes volna egyszer megkérdezni, hogyan nullázta le a bagóért privatizált Ikaruszt, a hazai járműgyártás sok ezer embernek munkát adó éllovasát. Mátyásföldön, Székesfehérvárott, Győrött és a Csepel Autónál már készen voltak azok a tervek, amelyek alapján át lehetett volna váltani egy korszerű járműcsalád szériagyártásra. Ma a saját buszokon utazhatnánk, nem Kínából importálnánk, külföldön levetett kocsiknak örülnénk. Csak akkor a Békemenetelő gyárosnak a pénzt nem kivenni, hanem betenni kellett volna az üzemeibe.
Ott rohadnak a Ganz Mávag üzemcsarnokai, jobb híján kínai bóvli boltok költöztek be. Amikor a hazai járműgyártást gazdaságtalannak nyilvánították, még működtek a tervező irodák, voltak mérnökök, szakmunkások, gyártási tapasztalatok, lett volna megrendelése a kohászatnak. Ha akkor nem tesznek lakatot az üzemekre, ma készülnének hazai vasúti kocsik, villamosok, földalattink, talán metró szerelvények is. Bezárták az Oriont, a Videotont, a cipőüzemeket, a textil- és ruhagyárakat, mert állítólag »nem bírtuk az ázsiaiak versenyét«.”