Elszabadult démonok

„A máskor oly sokat hangoztatott európai értékektől hatalmas léptekkel távolodó Ukrajna népe saját vérét ontja, a polgárháború szélére sodródva egyszerre megszépül a múlt, s lassan értékelni kezdjük az ország romlásában »elévülhetetlen érdemeket« szerző vezetőket is. Mert korruptak voltak, az ország jó esetben egy helyben toporgott, de legalább egyben volt, s a keleti és nyugati régiói, ha nem is barátságban, de békében éltek egymással.

S hogy e jobb sorsra érdemes ország ide jutott, azért súlyos felelősség terheli az érte, pontosabban a befolyásért fölötte marakodó, kezüket az úgynevezett civilizált világhoz tartozókként vérrel még véletlenül sem bemocskoló hatalmakat. Az Európai Unióról ugyan egyre kevésbé mondható el, hogy a világrendet alakító pólus lenne, ambíciója arra bőven elegendő, hogy elő-előhívogassa Ukrajna démonait. Mert mi mással magyarázható az az álszent hozzáállás, amellyel igazolja a hadsereg fellépését saját népe ellen, ám februárban még Ausztráliáig hallatszott volna kétségbeesett sikolya, ha Janukovics erre az útra lép. A bábukat az ukrán sakktáblán Brüsszelnél jóval tudatosabban tologató Washington szinte kizárólag Moszkva diszkreditálására figyel. A lépéskényszerbe hozott Oroszország eközben éppen a vetélytárs elmúlt évekből jól ismert és sokat bírált lépéseivel ad sakkot. Mindenki a saját érdekeit nézve feszül a másiknak, közben azonban elszabadultak a démonok. Ezért aztán addig kellene még ennek az egyre kiterjedtebb őrületnek megálljt parancsolni, amíg a parkban mind hangosabban ordítozók egymásra nem borítják magát a sakktáblát.”