„Vizsgálhatja a Kúria a devizahiteles szerződések tisztességtelen jellegét, és akár módosíthatja is a megállapodások bizonyos pontjait – ezt közölte tegnap az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka az úgynevezett Kásler-ügyben.
Szögezzük le, ez vélemény, nem pedig a luxembourgi testület ítélete. A bírák később, akár egy hónap múlva dönthetnek ezzel ellentétesen is, bár a tapasztalatok azt mutatják, a végső határozat általában egybecseng a főtanácsnok álláspontjával. Mindenesetre nagy esély van arra, hogy a Kúria nem ússza meg ezt az ügyet, hiába igyekezett decemberi jogegységi határozatában a főbb kérdést az uniós bíróság nyakába sózni. A legfelső magyar bírói fórum ugyanis az egyoldalú szerződésmódosítással nem foglalkozott, ahogy az árfolyamréssel sem. Ezekben továbbra is várja az Európai Bíróság döntését. A Kásler-ügyből azért lett per, mert az adósok megtámadták devizahitel-szerződésüknek azt a pontját, amely alapján a havi törlesztőrészleteket a svájci frank eladási árfolyamán határozta meg a bank, míg a kölcsönt vételi árfolyamon folyósította. A kettő között nem kicsi a különbség, ráadásul az adóst terheli. A főtanácsnok szerint meg lehet vizsgálni, hogy erről valóban megfelelően tájékoztatta-e a pénzintézet a Kásler házaspárt. Ha pedig kiderül, hogy nem, akkor nem zárható ki, hogy tisztességtelen ajánlattal hálózta be a bank az ügyfeleit. Azaz: a Kúriának nem kell félnie, az uniós jog szerint is visszás lehet a szerződésnek ez a pontja.”