Bátorítás a Kúriának

2014. február 13. 07:28

Vizsgálhatja a Kúria a devizahiteles szerződések tisztességtelen jellegét, és akár módosíthatja is a megállapodások bizonyos pontjait – ezt közölte tegnap az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka.

2014. február 13. 07:28
Kiss Gergely
MNO

„Vizsgálhatja a Kúria a devizahiteles szerződések tisztességtelen jellegét, és akár módosíthatja is a megállapodások bizonyos pontjait – ezt közölte tegnap az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka az úgynevezett Kásler-ügyben.

Szögezzük le, ez vélemény, nem pedig a luxembourgi testület ítélete. A bírák később, akár egy hónap múlva dönthetnek ezzel ellentétesen is, bár a tapasztalatok azt mutatják, a végső határozat általában egybecseng a főtanácsnok álláspontjával. Mindenesetre nagy esély van arra, hogy a Kúria nem ússza meg ezt az ügyet, hiába igyekezett decemberi jogegységi határozatában a főbb kérdést az uniós bíróság nyakába sózni. A legfelső magyar bírói fórum ugyanis az egyoldalú szerződésmódosítással nem foglalkozott, ahogy az árfolyamréssel sem. Ezekben továbbra is várja az Európai Bíróság döntését. A Kásler-ügyből azért lett per, mert az adósok megtámadták devizahitel-szerződésüknek azt a pontját, amely alapján a havi törlesztőrészleteket a svájci frank eladási árfolyamán határozta meg a bank, míg a kölcsönt vételi árfolyamon folyósította. A kettő között nem kicsi a különbség, ráadásul az adóst terheli. A főtanácsnok szerint meg lehet vizsgálni, hogy erről valóban megfelelően tájékoztatta-e a pénzintézet a Kásler házaspárt. Ha pedig kiderül, hogy nem, akkor nem zárható ki, hogy tisztességtelen ajánlattal hálózta be a bank az ügyfeleit. Azaz: a Kúriának nem kell félnie, az uniós jog szerint is visszás lehet a szerződésnek ez a pontja.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Necoure Yamakee
2014. február 13. 08:15
Orbanberenctalpnyalorasszistantiszemita fotanacsnok!
lantose70
2014. február 13. 07:53
Az a baj, hogy megint túlzott elvárásokat teremt magának a jobboldal. A bíróság előzetes álláspontja szerint csak a folyósítási és a törlesztési árfolyamkülönbség aggályos (más kérdésben a bíróság nem is foglalt állást, hiszen nem erre kérték). Ez a rés nagyjából 2 százalék, vagyis egy 10 millió forintos hitelnél kettőszázezer forint. Ez is pénz persze, de a bajban lévő hiteleseken mit sem segít. Hiszen a törlesztőrészlet emelkedése elsősorban a forint árfolyamának csökkenéséből ered. A 90 napon túli tartozóknak pedig édeskeveset jelent, hogy 2 százalékkal kisebb lesz a felhalmozott több havi hátralékuk - így sem fogják tudni befizetni. Szóval mindez nem old meg semmit. Nem kellene úgy kommunikálni, mintha ez után zöld útja lenne a magyar bíróságoknak, mert ha kötelezik is a bankokat a folyósítási árfolyam használatára a törlsztések esetében is, a bajok itt maradnak. A félanalfabéták pedig az ilyen cikkek alapján (bár ők inkább Blikket, Metrót olvasnak és RTL Klubot néznek...) azt hihetik, hogy akkor mostan el lesz törölve az adósságuk. Amikor kiderül, hogy nem, akkor pedig tovább nő a dühük a kormánnyal szemben.
KannibálTatárÚr
2014. február 13. 07:48
..."az adósok megtámadták devizahitel-szerződésüknek azt a pontját, amely alapján a havi törlesztőrészleteket a svájci frank eladási árfolyamán határozta meg a bank, míg a kölcsönt vételi árfolyamon folyósította." Ezt bizony meg kell változtatni akár törvénnyel is. A középértéken kell mindkét esetben meghatározni. Az adósok a felvett pénzért kamattal fizetnek. Még az árfolyamváltozás hatását is törvényben kellene rendezni: felét a felvevő, felét a hitelt nyújtó terhére. Ez lenne a normális és elfogadható mindkét részről.
nyugalmazott tanár
2014. február 13. 07:41
"Vizsgálhatja a Kúria a devizahiteles szerződések tisztességtelen jellegét, és akár módosíthatja is a megállapodások bizonyos pontjait" Szerintem ez eddig sem volt kétséges. Kiváncsian várom, hogy most milyen göcsörtöt vagy ürügyet fog előhozni a Kúria. Mire próbál majd hivatkozni a feladata elhárításához? Vagy éppen milyen újabb áthidaló megoldással mentegeti majd a bankokat? Ami a devizahitelesek ügyében Magyarországon zajlik, az teljesen felemészti a jogintézmények hitelét.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!