„Egyébként az első nagy banki csapdát éppen a kádári emlőkön nevelkedett Németh Miklós kormánya állította fel Békesi László pénzügyminiszter vezetésével, amikor a háromszázalékos kamattal felvett építési kölcsönt 1989-ben piacosította, azzal a céllal, hogy a banki kamatok szabadon mozoghassanak. És néhány év alatt az égig szöktek. Sokan éltek a teljes kölcsönösszeg visszafizetésének kedvezményes lehetőségével, és kiszabadultak a bankok szorításából. Egyes családok viszont nem észlelték a veszélyt, vagy nem tudtak egyszerre törleszteni, és a 15–20 százalékosra emelkedett építési kölcsönt már nem tudták fizetni. Többek házát, lakását dobra verték. Ez a figyelmeztetés nem volt elég? Ez azt üzente az embereknek, hogy a kölcsönt egyszer vissza kell fizetni. Úgy látszik, ezt sokan nem akarták megérteni. Bedőltek a bankok erkölcstelen ígéreteinek. A bankokat nem érdemes mentegetni, hiszen a felelősségük óriási. Nem igyekeztek könnyíteni az adósok terhein akkor sem, amikor a nemzetközi pénzpiacon lement a svájci frank kamata.
A mindenkori kormányok felelősségét sem lehet kikerülni. Saját állampolgárai biztonságáért, életfeltételeinek normális fejlődéséért igenis felelős a kormány, a hatalmon lévő pártkoalíció. Az Orbán Viktor vezette Fidesz–KDNP-kormány ezt a felelősséget magára vette. Helyesen. Például bevezette az árfolyamrögzítést az árfolyam-ingadozás hatásának tompítására. Limitálta az árverezéseket a bajba jutottak szociális biztonsága érdekében. Megalapította a Nemzeti Eszközkezelőt a szociálisan rászorultak érdekében. Szigorú feltételekkel korlátozta a devizaalapú lakáshitelezést, hogy megálljon a lakosság további eladósodása. Otthonteremtési programot alakított ki a lakáshoz jutás elősegítése érdekében. Lehetőség nyílt a végtörlesztésre, s kilakoltatási moratóriumot vezetett be. Legutóbb pedig a miniszterelnök a bankok erkölcsi kötelességének nevezte, hogy november 1-jéig megoldják a károsultak problémáit, javítsák ki a devizahiteles szerződések hibáit. Ennek a felelősségnek a terhét viseli a kormányfő.”