„Érdekes kérdés, hogy a külföldi szavazatok melyik választókerülethez tartozzanak: a határ menti lakosok esetében a helyzet magától értetődő, de a külföldön születettek esetén például az elődeik utolsó németországi tartózkodási helyét veszik figyelembe. (Összehasonlításképp érdemes megemlíteni a magyar megoldást: nálunk a határon túliak magyarországi lakóhely hiányában csak az országos listára szavazhatnak, egyéni választókerületi jelöltekre nem, vagyis fél-szavazatuk van.)
Gyakorlatilag persze valószínűtlen, hogy a nem Németországban élő németek annyira érdeklődnének a német politika iránt, hogy tömegesen szavazásra adnák a fejüket, és néhány tízezer (vagy esetleg a gumiparagrafusnak köszönhetően talán százezer) szavazat sem tudna nagyot fordítani az eredményen.
A jelenlegi kilátások szerint ugyanis biztosan vezet a CDU negyven százalék körül, míg a szociáldemokratáknak csak 22-23%-ot mértek. A CDU koalíciós partnere, a liberális FDP várhatóan bőven megugorja majd az öt százalékos parlamenti küszöböt, így jó esély van a jelenlegi felállás folytatására; ha viszont mégsem, a nagykoalíció sem kizárt Merkel szerint. A külföldön élők néhány szavazatának leginkább a kis pártok örülnének, például az euróellenes AfD, amely nagyon készül a Bundestagba annak ellenére, hogy rendszeresen jóval öt százalék alatt mérik a támogatottságát, hasonlóan a kalózpárthoz, de a rejtőzködő szavazóknak köszönhetően lehetnek még meglepetések. Vagyis a csekély számú külföldi szavazat a jelenlegi kormánykoalíciónak mindegy, a baloldali pártokkal amúgy sem tudna csodát tenni, a parlamenti küszöb elérésére áhítozó kis pártoknak viszont még jól is jöhet.”