Románia: Domnul Mélyállam közbelép
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Nem lehet kizárni, hogy Németországban nagykoalíció alakul a szeptemberi választások után, vagyis a következő kormányt a két legnagyobb politikai erő, a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) alkotja majd – vélekedett egy hétvégi lapinterjúban Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke.
„Egyszer már vezettem nagykoalíciót, ezért teljesen hiteltelen lenne, ha kizárnám ezt a lehetőséget” – mondta a politikus a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak. Merkel először beszélt nyíltan az esetleges újabb nagykoalícióról. Ez a felmérések alapján nem csupán egy lehetőség a sok közül, hanem a legvalószínűbb, ha a konzervatívok és a liberális FDP 2009 óta kormányzó koalíciójának nem sikerül megőriznie a többséget a szeptember 22-ei országos parlamenti választáson.
Merkel hangsúlyozta: nem szorgalmazza a 2005 és 2009 közötti együttműködés felújítását a szociáldemokratákkal. „Az embereknek jobb lenne, ha a keresztény-liberális koalíció folytathatná a munkát” – mondta a kancellár, aki számos alkalommal kifejtette, hogy szerinte a jelenlegi a legsikeresebb kormány Németország újraegyesítése óta.
Ennek ellenére a választás kimenetele rendkívül bizonytalan. A végeredmény „nagyon-nagyon szoros lesz” – mondta Merkel a FAZ-nak adott interjúban. Kiemelte: aki azt gondolja, hogy „a választás már lefutott, mert úgyis megint Merkel lesz a kancellár, arra ébredhet, hogy Németországot a szociáldemokraták és a Zöldek kormányozzák, együttműködve a Baloldallal”, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugatnémet radikális baloldali szervezetek összeolvadásával létrejött parlamenti párttal.
Az SPD hivatalosan kizárja a nagykoalíciót, és arra készül, hogy a Zöldekkel alakít kormányt. Peer Steinbrück szociáldemokrata kancellárjelölt a hét végén is hevesen bírálta a Merkel-kormány politikáját. Az SPD alapításának 150. évfordulója alkalmából szombaton Berlinben mintegy 200 ezer ember előtt mondott beszédében kiemelte: ami az ország jövője szempontjából elengedhetetlen reformokat illeti, a német politika „állóvízzé” változott 2009 óta. A kormány elszigetelte az országot azzal, hogy az euró-övezeti válság megszorításokra alapuló kezelését erőlteti a kiegyensúlyozott, a takarékosságra és a gazdaság ösztönzésére egyformán törekvő módszer helyett.
Ugyanakkor az SPD soraiban vannak, akik nem utasítják el az együttműködést a konzervatívokkal. A pártnak be kell fejeznie a „kizárásosdit” a koalíciókötési kérdésekben – mondta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapnak Michael Roth parlamenti képviselő, az SPD Hessen tartományi szervezetének főtitkára. Hangsúlyozta: „a gyengeség jele”, ha egy párt korlátozza a stratégiai lehetőségeket. „Nem mondhatjuk azt a választóinknak, hogy mindenképpen ellenzékbe vonulunk, ha nem jön össze a többség a Zöldekkel” – tette hozzá Michael Roth. Az SPD egy másik képviselője, Hans-Peter Bartels a FAS-nak azt mondta: a demokratikus pártok egyikével sem szabad kizárni a koalíciót, ugyanakkor a közös kormányzás a konzervatívokkal „a legutolsó lehetőség”, ami szóba jöhet az SPD-nél.
Nyugat-Németországban 1966 és 1969 között is nagykoalíció kormányzott. A második ilyen felállás, a 2005 és 2009 közötti közös kormányzás megviselte az SPD-t, a párt minden korábbinál rosszabb eredményt, 23 százalékot ért el a 2009-es választáson, és népszerűségét azóta sem sikerült feltornázni a korábban megszokott 30 százalék fölötti szintre.
Elemzők szerint a CDU/CSU is tart a nagykoalíciótól, leginkább azért, mert a jelenlegi helyzetben nincsen olyan külső, a koalíciót összetartó erő, mint amilyen legutóbb a világgazdasági válság volt, így könnyen előfordulhat, hogy a szociáldemokraták a törvényhozási ciklus közben felmondják az együttműködést és új választásokat kényszerítenek ki.
Vasárnap megjelent közvélemény-kutatási adatok szerint a CDU/CSU a szavazatok 40 százalékára számíthat, míg az FDP országos támogatottsága 6 százalékos, éppen meghaladja az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt. Az SPD 24 százalékon áll, a Zöldek 12 százalékot szerezhetnek, a Baloldal pedig 8 százalékot érhet el a választások előtt 5 héttel készített felmérés szerint. A Bild am Sonntag című lap megbízásából az Emnid közvélemény-kutató intézet által végzett kutatás szerint más pártnak nincs esélye bejutni a Bundestagba. Így a jelenlegi erőviszonyok alapján a konzervatív-liberális tábor 46 százalékon áll, a három baloldali párt együttes támogatottsága pedig 44 százalékos. Az SPD és a Zöldek hivatalosan elutasítják az együttműködést a Baloldallal.