„Természetesen nem az a rejtély, hogy miképpen fordulhat elő ilyesmi a felsőoktatás patinás helyszínén, hiszen a húszas-harmincas években az elődök felvonulásokon követelték a zsidók kitiltását az egyetemekről, időnként meg is vertek közülük néhányat, később pedig nem listákat készítettek, hanem összeírásokat. Utánuk a komcsik listáztak, most megint ők. Nincs ebben titok. A rejtélyes jelenség ennél sokkal nehezebben megfejthető, holott nap mint nap tanulmányozhatjuk. Például amikor Lázár János ügyeskedőnek nevezi Simor Andrást. Ő, aki az összes képviselő közül a legtöbb költségtérítést ügyeskedte össze magának valamelyik parlamenti ciklusban, konkrétan 18 milliót (összehasonlításképpen a legkevesebbet ügyeskedő 41 ezret), majd havi 600 ezerért béreltetett autót magának a frakciójával és a rogyásig eladósított városával (plusz havi 300 ezer benzinpénz), mely limuzint fel is tuningolt okosba egy lézerblokkolóval, hogy egy kicsit a sebességkorlátozás megkerülésével is ügyeskedjen. Tehát ő, az ügyeskedés korszakos klasszisa ügyeskedéssel vádol, és ebben senki nem lát semmi meglepőt.
Másban sem. A magát konzervatívnak nevező párt államosít, alkotmányos örökséget radíroz ki, visszamenőleges jogszabályokat alkot. Jó. A nyugdíjvédők 280 milliárdot veszítenek az államosított nyugdíjvagyonból a tőzsdén. Rendben. A miniszterelnök a szerénységet és az alázatot jelöli meg kormányzása legfontosabb értékeinek, aztán rövidesen kirúgják azokat a közszolgákat, akik máshogy írnák a ferihegyi repülőtér nevét, és ez csak a kezdet volt. Hol itt a probléma?”