Rogán beszéde következmények nélküli hatásvadászat

„Felvetődik a kérdés: a kormánypárt, a Fidesz nevében miért éppen Rogán Antal lépett fel? Miért nem a kormányfő képviselte a kormányon levő kétharmad véleményét? Miért nem a nemzet egységét megtestesítő államfő határolódott el mindnyájunk nevében a fasizmus feléledésétől? Miért lett a Fidesz kiszemelt szónoka éppen Rogán Antal, az V. kerület polgármestere, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője?

Az uralkodó kétharmad kommunikációs technikájának ismeretében azt mondhatjuk, azért, mert Rogán – újabban – nem megosztó, hanem egyenesen szimpátiakeltő embernek számít, laza, fiatalos, dinamikus, »népközeli« politikusnak. Ennek a képnek a kialakításában nemcsak Rogán szappanoperai felbukkanása játszott szerepet, hanem mindenekelőtt azok a képes riportok, amelyeket rendszeresen közöl róla a nagy példányszámú magyar bulvárlap, a Blikk. 2012. január másodikán például drámai hangú beszámolót olvashattunk a lapban »Megszületett Rogán gyermeke« címmel. A riporter percről percre követte az eseményeket a szilveszteri pohárcsörgéstől a magzatvíz elfolyásán keresztül Rogán Áron világra jöttéig. A dinamikus fiatal politikus a Blikk szerint 2012. június 12-én nem bírta az iramot, amikor környezetvédő hevülettel kerékpáron érkezett a Sándor-palotába. 2012. július 22-én »Rogánék visszautaztak Provence-ba« címmel adott hírt a lap a család franciaországi nyaralásáról. És képek, képek, képek: a dinamikus politikus apáról, a szemrevaló anyukáról, Cecíliáról, Áronkáról, az ennivaló csöppségről és a család hű kutyájáról, Krumpliról, »aki« ugyan elcsavargott a lellei nyaralóból, de aztán mégis visszahúzta a szíve a családi fészekbe. (...)

Rogán Kossuth téri beszéde egy lutheri allúzióval indult: »Itt állok Önök előtt...« Hatásos retorikai panelekből ügyesen összeállított, két Pilinszky-idézettel feldíszített, lendületesen előadott szónoki teljesítmény volt. Tartalmi középpontjában a zsidóüldözés »elvetemült politikai gonoszsága« állt, auschwitzi emlékeire utalva idézte fel a népirtást. A birkenaui vasúti sín mellől hazahozott maroknyi föld a hazatérő lélekkel – no ez már a politikai giccs műfajába tartozik. Felhívta még a figyelmet a parlamenti antiszemitizmus megengedhetetlen voltára. Nem kért semmit, nem követelt semmit – beszéde következmények nélküli hatásvadászat maradt.”