„Félreértés ne essék: nem kell a Szigetet szeretni. Nem kötelező. Van olyan is, hogy valaki ebből kiöregedik (én például kilenc évig sátraztam, ma viszont már igénylem az ágyat, hazajövök hajnalban). Van, hogy eleve nem is neki való ez a fajta szórakozás. De a kétféle kritika mögött ugyanaz a csurrantott arzénnal kent magyar habitus húzódik meg: nehogy már ezek ott jól érezzék magukat nélkülem!
Azon a viszonylag szűk spektrumon, ahol a feelgood hungarikumokat soroljuk, a romkocsmák mellett bízvást helye van a Sziget Fesztiválnak is. Ha nagyon kitartó munkát végeznek a finnyogók, talán ki lehet nyírni mindkettőt. Ettől biztosan sokkal jobb lesz magyarnak lenni, ebben az országban élni
Vagy inkább meg kéne próbálni, kísérletképpen, hogy évente egy hétig nem bánjuk, ha másnak, máshol most éppen jó.”