„- De hogy jön ez a 60 milliárdos segélykasszához? A versenyképességhez hozzátartozik, hogy akinek nem tiszta a fehérneműje, ne kaphassa meg a 28 500 forintot?
- Nem igaz, hogy csak a szegényektől vesznek el! Nem igaz, hogy a legszegényebbeket sújtja a 16 százalékos adó, mert ők már nagyon régen nem fizetnek adót. Az alsó közepet, illetve a szegényedő középrétegeket viszont igen. De azt is ki kéne számolni, mennyivel sújtja. Ön azt kérdezi tőlem, mit gondolok a kormány tevékenységéről. Hát én teszek a kormányra! Húsz év alatt sikerült odáig eljutnunk, hogy hatnyolcszázezer gyerek éhes. A gyereknek nem lehet azt mondani, hogy a jövő héten adok neked enni.
- Nem érzi úgy, hogy a szolidaritás csökkent az országban a szegények iránt?
- Viccel? Hogy szedtem össze 200 millió forintot? Ősi szabály a szociológiában, hogy mindig a szegény segít a szegénynek. Nem az a probléma, hogy nincs elég gyerek, hanem az, hogy a leghátrányosabb térségekben vannak. Aki ott születik, nem tudja elvégezni az iskolát, mert nem kap eleget enni.
- Meg azért, mert rossz iskolába jár.
- Maga nem tudja, miről beszél. Ez a hülye pesti liberális értelmiség hangja. Jöjjön le velem.
- Voltam eleget, másokkal. Az integrált iskola oktatásszervezési kérdés, ami megoldható, Amerikában például sikerült.
- Ne jöjjön nekem Amerikával! Tudja, mennyibe kerül egy iskolabusz?
- Kevesebbe, mint az összedőlő iskolaépületet felújítani.
- Abba kell hagyni a felfelé nézést, mert nincs pénze az államnak. Az alapítványomon keresztül 15 ezer családot etetek és hozok helyzetbe, kevesebb mint kétszázmillióból. Háromszáz kistelepülésen osztottunk először vetőmagot, aztán napos csibét, napos kacsát. Amit adunk, abból annyi teremhet, hogy azt el lehet adni. A kirekesztés ellen úgy kell harcolni, ahogy én. Egy feltételt szabok az alapítvány programjaiban való részvételhez az önkormányzatoknak, azt, hogy az összes, egynél több gyermeket nevelő hátrányos helyzetű családnak a támogatandók között kellett lennie. Nem nézem, ki roma, ki nem roma, azt nézem, hány éhes gyerek van. Az, hogy mennyit beszélek a miniszterelnökkel, másodlagos dolog.”