Keresztény kurzus, keresztények nélkül

„Épp most üti össze a kormány a nemzeti-keresztény ébredés jogszabályi hátterét; azt állítják, húsvétra kész. Mivel a törvényhozás momentán teológiai alapokon nyugszik, jórészt teológiai kifogásokkal fogok élni, és elmondom, hívőként miért nem akarok keresztény kurzust. Sőt: miért imádkozom azt, hogy állítsa meg már a Jóisten Orbán Viktort, legalább annyi időre, míg elgondolkodik.

Az egyik dolog az egyházügyi törvénytervezet, ami tökéletesen értelmetlen. Mit jelent például, hogy megtűrik azokat a »kisebb lélekszámú egyházakat«, amelyek »a magyar társadalomban komoly befolyással bírnak, és nagyon széles körű közszolgálatot vállalnak a magyar nemzet életében?« Jó, a bizniszegyházakat ki kell szűrni, ez hatósági feladat, de mi a bús fene a komoly befolyás meg a nagyon széles közszolgálat? Mikortól elég komoly és elég széles? Ha egy kis közösség »csak« istentiszteleteket tart és szórólapokat osztogat, az komolytalan és keskeny? Kötelező lesz beszállnia az árvízi mentésbe, ha egyház akar maradni?

Meg aztán jó lenne, ha némi elképzeléssel bírna az egyházügyi törvény alkotója arról, hogy mi az egyház. Egyház teológiai értelemben csupán egy van, ez pedig a Krisztusban hívők összessége, felekezeti határokra való tekintet nélkül. Ez az univerzális közösség kisebb egységekben jelenik meg. Hogy jön egy kormány ahhoz, hogy bármelyiküktől megtagadja az egyház jelzőt és civil szervezetté nyilvánítsa? Jézus azt mondta: ahol ketten vagy hárman az én nevemben összegyűlnek, én ott vagyok köztük. Ez konkrétan azt jelenti, hogy két ember plusz Jézus, az már egyház.

Ne az államtitkár mondja már meg, hogy hol van Jézus és hol nincs, jó?”