„Nagyon úgy tűnik, hogy a Barcelona-stílus – bár a maga zsenialitásában utánozhatatlan –, mégis jótékony hatással van a világ futballjára. Márpedig a spanyol válogatott kulcsemberei éppen a Barcelonában játszanak, és címeres mezben is a rendkívül szellemes, ötletes futballt művelik. Amivel meg is nyerték az Európa Bajnokságot.
És akkor a Barcelonában ott van még a futball Mozartja és Rembrandtja, pápája és császára, a fenomenális, az utolérhetetlen Lionel Messi. Az a varázslat, ahogyan ő játssza a futballt, nos az magának a labdarúgásnak a megelevenedett értelme. És ő argentin. Ahogy a Barcaban rendkívül elegáns centerhalf játékot produkáló Gabriel Milito is az. És a Realban parádés gólokat szerző Higuain is az. Vagyis vélhetőleg a VB-én lesz egy, a futballt nagyon magas szinten játszó argentin válogatott. (Hogy valami vadat mondjak: az ő legnagyobb ballasztjuk e pillanatban Maradona – mint edző. A világ valaha volt egyik legzseniálisabb futballistája ugyanis eddig téveteg, koncepciótlan kapitánynak tűnik.)
És akkor ott lesz még a Kakával, Ronaldinhoval, Lucioval felálló brazil válogatott, amelyik amúgy is mindig szép futballt játszik, hiszen ez van a vérükben. És ott lesznek még az afrikai válogatottak, amelyekben éppen az a legjobb, hogy szerencsére még mindig nem tudták eléggé elsajátítani az úgynevezett taktikát (értsd: futballherélést), és ezért élvezetes focit játszanak. Mondom, én már a BL-küzdelmeket is azzal a szemmel nézem, hogy mindez mit ígér a VB-re nézve. És úgy tűnik, jót ígér. Ami rá is fér a világ futballjára.”