Nagy bajban a síelők, ám az arab világnak megint van egy szürreális ötlete (VIDEÓ)

Fotó: Pixabay

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) egészen lesújtó képet festett a havas sportok szerelmesei számára: a szakemberek szerint az éghajlatváltozás miatt sivár jövő vár a síelés, a snowboardozás és a szánkózás rajongóira – írja az Euronews.

Egyértelműen látszik, a globális felmelegedés miatt a téli sportok hosszú távú válsággal nézhetnek szembe, ezért a Nemzetközi Sí- és Snowboard Szövetség (FIS) összefogott az ENSZ időjárási ügynökségével. A közös gondolkodás célja, hogy segítse a nemzeti síszövetségeket, helyszíneket és versenyszervezőket abban, hogy jobban megértsék az időjárás-előrejelzést, illetve segítséget biztosítsanak a természetes és mesterséges hó pályákon való kezelésében.

A svájci székhelyű szervezetek közös közleményükben kijelentették, hogy

A FIS rámutatott a dermesztő adatokra: az időjárási tényezők miatt az elmúlt szezon 616 Világkupájából 26-ot töröltek, többek között alpesi és sífutó-, illetve snowboard- és síugró-versenyeket is.

Veszélyben a téli olimpia: az éghajlatváltozás ezt is tönkreteszi?

A sportolók számára tragikus hír a versenyek lemondása, de a bolygó szempontjából ennél is súlyosabb a helyzet, hiszen a tartósan elmaradó havazás egyenes következménye a globális felmelegedésnek, amely a sarkvidékek jégpáncéljának elvékonyodásához és ezzel egy időben az óceánok vízszintjének megemelkedéséhez vezet. A versenyszervezők már régóta támaszkodnak a helyi vízkészletek felhasználására, hogy mesterséges havat készítsenek a pályák felületére, éppen ezért egyre gyakoribb, hogy a versenyeket fehér hósávokon rendezik, a környezet azonban zöld erdőkből és mezőkből áll.

„A családok tönkretett téli vakációi és a lemondott sportversenyek csak a jéghegy csúcsai,

– hangsúlyozta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.

A mediterrán országokban kis túlzással emberöltőnként egyszer találkoznak a hóval, de már a kontinentális éghajlaton, például Magyarországon is figyelmeztető jel, hogy átlagosan mindössze 4-5 évente szánkózhatnak a gyerekek.

„Az éghajlati válság nyilvánvalóan sokkal nagyobb, bőven túlmutat a téli sportágakra leselkedő veszélyeken. Ez egy igazi válaszút az emberiség számára.

– tette hozzá Johan Eliasch, a FIS elnöke.

Olyan mértékben emelkedik a globális hőmérséklet, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerint 2040-re mindössze 10 országnak lehet „klímabiztos” kilátása a téli játékok megrendezésére.

Nemcsak a síelés jövőjét fenyegeti a globális felmelegedés: ezek a sportágak is eltűnhetnek

Nagy kérdés, hogy fennmaradnak-e a téli sportok olyan helyeken, ahol kevés a hó vagy egyáltalán nem esik? A 2022-es pekingi téli olimpiai játékok helyszínein teljes mértékben a mesterséges hóra támaszkodva rendezték meg az alpesi versenyeket – a várostól mintegy 90 kilométerre északra – olyan hegyekben, ahol szinte ismeretlen a természetes havazás.

Az arab világban a korlátlan anyagi lehetőségeknek köszönhetően nincs akadály. Mint ismert, Katar 2022 telén hűthető, később elbontott mobilstadionokban rendezte meg a labdarúgó-világbajnokságot, Szaúd-Arábia pedig már nagyon készül, hogy otthont adjon a 2029-es téli Ázsia Játékoknak! Egy teljes futurisztikus várost felépítenek majd az eseményre, illetve egy mesterséges tóval rendelkező síközpontot hoznak létre a 2026-ra a semmiből elkészülő Neom város közelében. Józan ésszel gondolkodva ennek a területnek a későbbi kihasználtsága a katari stadionokhoz hasonlóan szintén kérdéses lenne, a Közel-Keleten azonban másképpen terveznek: újradefiniálnák a téli sportturizmust.

A projektre Szaúd-Arábia 500 milliárd dollárt áldoz.

Európában merőben más a helyzet: az éghajlati adottságok eddig lehetővé tették a sportolást, ám Svájcban a már említett szövetségi meteorológiai hivatal szerint az alpesi gleccserek a térfogatuk mintegy 60 százalékát veszítették 1850 óta, így a hagyományok folytatása erősen bizonytalan. A síelés mellett a szánkózás, a biatlon és a snowboard is bajban van.

„A hegyvidéki, sarkvidéki és szubarktikus területeken a fagyott talaj felolvadása közvetlen következményekkel jár a ráépült infrastruktúra stabilitására, valamint hozzájárul a légkör széntartalmának növekedéséhez” – közölte a WMO.

A genfi ​​székhelyű ENSZ-ügynökség sem derűlátóbb, mint közölték, a kisebb, 800 méteres tengerszint feletti magasságban is kevesebb hó esik, 1970 óta a felére csökkent a havazásos napok száma – látjuk, érezzük, tapasztaljuk. Nincs mese, meg kell becsülnünk a gyerekekkel a hóval borított napokat, mert hamarosan valódi luxuscikké válnak a korábban természetes élmények, a hógolyózás, a szánkózás vagy a hóemberépítés.