Míg a hazug törődik a valósággal azért, hogy eltagadhassa azt, a „bullshitter” számára teljesen közömbös, az ő egyetlen célja a hatás – írta éleslátó esszéjében Harry G. Frankfurt közel negyven évvel ezelőtt.
A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.
A modern társadalmak időanalfabéták. Mivel nem értjük a természetes folyamatok sebességét, elveszett az időarányérzékünk, és szükségszerűen csak rövid távú döntéseket hozunk. A megoldás? Legyünk egy kicsit mindannyian geológusok – javasolja Marcia Bjornerud.
A föld a permanens válság állapotába lépett, amelynek legpontosabb analógiája a weimari Németország. A Nyugat elveszítette a ritmusát és a szerkezetét, de Oroszország és Kína is kevésbé stabil a látszatnál. A társadalmaink sokkal sebezhetőbbek, mint azt önmagukról hiszik – állítja a legendás elemző, Robert D. Kaplan.
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.
A jó építészet nemcsak boldogabbá tesz, hanem kihozza belőlünk személyiségünk legjobb oldalát. A szépség éppen ezért nem csupán esztétikai kategória, hanem egyenesen etikai kérdés – állítja fontos könyvében a nonkonform filozófus, Alain de Botton.
A világ strukturált, és a struktúrája geometrikus. Az alakzatok felismerésével jobban érthetjük a biológiát, a mesterséges intelligenciát, még a politikát is, persze csak akkor, ha a szabályszerűségek mellett képesek vagyunk észrevenni a formák torzulását is – vallja a számelmélet amerikai professzora.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Charles Darwin és a laissezfaire kapitalizmus kétszáz éven át az állatok királyságára irányította a Homo sapiens figyelmét, a növények azonban legalább annyira izgalmasak. Talán nem mozognak, de támogatják és védik a hozzátartozóikat, dealeket kötnek, és ravaszul átverik az ellenségeiket.
Rossz családi háttér, gyermekkori traumák, introvertált, antiszociális természet, istenhit, miszticizmus – a ma divatos ideológiák alapján Isaac Newtonnak esélye sem lehetett volna a sikerre, ő azonban megváltoztatta a világot.
A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
Vágyik-e rá a mesterséges intelligencia, hogy hasson és gyönyörködtetni tudjon? Megtanulhatja-e, mit jelent az erőfeszítés, pláne a reménytelen küzdelem? Lesz-e saját ízlése? Akarná-e valaha is meghódítani egy nő szívét? Ha nem, akkor örökké képtelen lesz arra, hogy átvegye a művészek helyét – érvel új könyvében egy ifjú indiai gondolkodó.
Ma már tudjuk: nemcsak autonóm személyek, hanem mikroorganizmusok egyegy közössége is vagyunk. Ökológiai csomópontok, amelyeknek a valóságérzékelése radikálisan különbözik a bolygó minden más teremtményéétől – abban is, hogy a többieké számunkra megtanulható. Világképet építő könyvek, nem (csak) természettudósoknak.
Ahol a közösség nagy része csak megfelelési kényszerből igazodik egy közös állásponthoz, ott a társadalmi stabilitás pusztán illúzió. A konformizmus segít megőrizni a békét, de lehetetlenné teszi az egymástól való tanulást – állítja harmincéves sikerkönyvében egy török politikatudós.
Az ember csak a legutóbbi azon élőlények sorában, amelyek alapjaiban formálták át a bolygót, hogy kielégítsék igényeiket – korábban a baktériumok, a növények és az állatok is megtették ugyanezt. A Homo sapiens azonban túlnyerte magát, akkora befolyása van, amit etikai forradalom nélkül nem tud irányítani – vallja egy ausztrál filozófus.
Elménk problémamegoldásra jött létre, erre azonban egyre kevésbé használjuk. A digitális technológiák által okozott agyi zavarok olyan társadalomhoz vezetnek, amely érzelmileg törékeny, és egyre kevésbé képes a mélyreható gondolkodásra, ez az emberi intelligencia devolúciója – állítja Martin Stránský cseh idegtudós.
A kínai civilizáció már száz évvel ezelőtt rendelkezett saját modernizációs recepttel, amely a kommunizmussal szemben nem a nyugati mániák másolata volt – s amihez a jövőben visszatérhet.
Lehet-e egy szervezet egyszerre cinikus és infantilis? A Facebook pont ilyen – akár egy csecsemők által irányított szekta. Előítéleteink megerősítése és cáfolata egy kötetben az óriásvállalat egykori csúcskáderétől.
Napjaink legfontosabb trendje a homogenizáció, az embert körülvevő tárgyi és ideológiai környezet sematikussá válása. Nem engedhetjük, hogy a nyelvek is a folyamat áldozatává váljanak: sajátos kommunikációjával minden nép „egyedi módon szervezi a valóságot”, ami a valódi sokszínűség záloga.
