Rossz családi háttér, gyermekkori traumák, introvertált, antiszociális természet, istenhit, miszticizmus – a ma divatos ideológiák alapján Isaac Newtonnak esélye sem lehetett volna a sikerre, ő azonban megváltoztatta a világot.
A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
Vágyik-e rá a mesterséges intelligencia, hogy hasson és gyönyörködtetni tudjon? Megtanulhatja-e, mit jelent az erőfeszítés, pláne a reménytelen küzdelem? Lesz-e saját ízlése? Akarná-e valaha is meghódítani egy nő szívét? Ha nem, akkor örökké képtelen lesz arra, hogy átvegye a művészek helyét – érvel új könyvében egy ifjú indiai gondolkodó.
Ma már tudjuk: nemcsak autonóm személyek, hanem mikroorganizmusok egyegy közössége is vagyunk. Ökológiai csomópontok, amelyeknek a valóságérzékelése radikálisan különbözik a bolygó minden más teremtményéétől – abban is, hogy a többieké számunkra megtanulható. Világképet építő könyvek, nem (csak) természettudósoknak.
Ahol a közösség nagy része csak megfelelési kényszerből igazodik egy közös állásponthoz, ott a társadalmi stabilitás pusztán illúzió. A konformizmus segít megőrizni a békét, de lehetetlenné teszi az egymástól való tanulást – állítja harmincéves sikerkönyvében egy török politikatudós.
Az ember csak a legutóbbi azon élőlények sorában, amelyek alapjaiban formálták át a bolygót, hogy kielégítsék igényeiket – korábban a baktériumok, a növények és az állatok is megtették ugyanezt. A Homo sapiens azonban túlnyerte magát, akkora befolyása van, amit etikai forradalom nélkül nem tud irányítani – vallja egy ausztrál filozófus.
Elménk problémamegoldásra jött létre, erre azonban egyre kevésbé használjuk. A digitális technológiák által okozott agyi zavarok olyan társadalomhoz vezetnek, amely érzelmileg törékeny, és egyre kevésbé képes a mélyreható gondolkodásra, ez az emberi intelligencia devolúciója – állítja Martin Stránský cseh idegtudós.
A kínai civilizáció már száz évvel ezelőtt rendelkezett saját modernizációs recepttel, amely a kommunizmussal szemben nem a nyugati mániák másolata volt – s amihez a jövőben visszatérhet.
Lehet-e egy szervezet egyszerre cinikus és infantilis? A Facebook pont ilyen – akár egy csecsemők által irányított szekta. Előítéleteink megerősítése és cáfolata egy kötetben az óriásvállalat egykori csúcskáderétől.
Napjaink legfontosabb trendje a homogenizáció, az embert körülvevő tárgyi és ideológiai környezet sematikussá válása. Nem engedhetjük, hogy a nyelvek is a folyamat áldozatává váljanak: sajátos kommunikációjával minden nép „egyedi módon szervezi a valóságot”, ami a valódi sokszínűség záloga.
Húsvét alkalmából különleges könyvet ajánlok az olvasóim figyelmébe. Böszörményi-Nagy Gergely írása.
Él Budapesten egy fiatal magyar tudós, aki egy egész tudományterületet talált ki magának, elismert szakmai folyóiratot alapított hozzá, és ma már világszerte szívesen látott előadó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató könyvet írt azoknak, akik hozzá hasonló tudatossággal terveznék a jövőjüket.
Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
Ha a kilenc atomhatalom közül bármelyik kettő között nukleáris háború törne ki, negyvennyolc perc alatt vége lenne az ismert világnak, ötmilliárd ember pusztulna el, a Földnek pedig huszonnégyezer évre lenne szüksége a gyógyuláshoz – elemzi az esélyeket egy amerikai újságíró.
Az emberi agy nem szuperszámítógép, a tudat és az intuíció többé teszi annál. Ezért sem valószínű, hogy a mesterséges intelligencia hasonlatos lesz a miénkhez. Ha viszont másmilyen lesz, azt – hiába mi teremtettük – még kevésbé fogjuk érteni.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Kicsiny terület etnikai többféleséggel és természeti erőforrások nélkül, kitéve a geopolitika viharainak – ebből lett a 20. század egyik leglátványosabb sikertörténete. Mit tanulhat(na) Magyarország a szingapúri Lee Kuan Yew remekművéből?
Az embert az teszi különlegessé, hogy képes maga körül gazdag kulturális környezetet kialakítani. Ezt a képességünket a reneszánszban csúcsra járattuk, most azonban a technológiával próbáljuk pótolni, ami lehetetlen, új reneszánsz kell – figyelmeztetett egy lengyel polihisztor ötven évvel ezelőtt.
Nem igaz, hogy a Nyugat nyerte volna az utóbbi évszázadokat; az európai hódítók sikerei sehol nem tartottak sokáig, még kevesebbszer érték meg a befektetett pénzt és áldozatokat, Kínával pedig soha nem vette fel a kesztyűt senki – állítja a Cambridge-i Egyetem professzora.
