Átnevezhetik az ukrán fizetőeszközt, mert az „a moszkvai elnyomás szimbóluma”
2025-ben átkeresztelnék a hrivnya váltópénzét, amely a jövőben kopijka helyett sah lenne.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb pénzügyi innovációjának, alighanem a digitális valutákat tekinthetjük. Minden a kriptovalutákkal indult a 2010-es évek elején, majd hamar megjelentek a központi bankok által kiadott digitális jegybankpénzek (DJBP), ma pedig már stablecoinok is elérhetők a piacon. A kínálat tehát hatalmas, de vajon hogyan hat mindez a pénzügyi rendszerekre? Cikkünkből kiderül!
A digitális valuták sokfélék lehetnek, mert ide soroljuk az elektronikus pénzt, a kriptovalutát és a digitális jegybankpénzt is. Mindháromra igaz, hogy semmilyen fizikai megjelenéssel – papírpénz vagy érme – nem rendelkeznek, egyben ez adja a legnagyobb előnyüket is. Mivel ugyanis a pénz kizárólag digitális formában létezik, minden tranzakció azonnal teljesül. Arról nem is beszélve, hogy ezek a tranzakciók jellemzően lényegesen olcsóbbak, mint a hagyományos pénzzel végzett műveletek.
A digitális valutáknál minden az interneten történik, ami igencsak kényelmes. Csakúgy, mint a bankoknál elérhető online bankszámlanyitás, a digitális valutáknál is magától értetődik az online világban történő működés, ahogyan a mobilbankok megléte is teljesen hétköznapi jelenség.
Ezzel együtt jó néhány kérdőjel is körüllengi a digitális pénzformákat. Ezek közül első helyen kell kiemelni a biztonság és szabályozottság témáját, mert a jogi keretek még mindig meglehetősen zavarosak egyes esetekben.
Mielőtt rátérnénk a jövőre, nézzük meg egy kicsit részletesebben is a digitális valuták három jelenleg is létező formáját. A legtöbb szó napjainkban a kriptovalutákról esik, például a két legismertebbről, a bitcoinról és az ethereumról. Ezek a blokklánc technológiára épülő valuták teljesen függetlenek a bankoktól és az államoktól, vagyis maximális decentralizáltságot valósítanak meg. Ez már csak részben igaz a stablecoinokra, mert ezeknek a valutáknak az értékét valamilyen hagyományos eszközzel – arany, dollár, euró – fedezik.
A digitális pénzeknél továbbá állandó gondot jelent az úgynevezett volatilitás. Röviden összefoglalva ez a fogalom azt jelenti, hogy egy eszköz értéke mennyit mozdult felfelé vagy lefelé az idő múlásával. A kriptoeszközökre kifejezetten jellemző, hogy akár nagyon rövid idő alatt is rengeteget veszítenek az értékükből, vagyis használatukkal jelentős kockázatot vállalunk.
A digitális jegybankpénzt, ahogy a neve is mutatja, egy-egy ország központi bankja adja ki, értékét pedig az ország valutájához képest adják meg. Az ilyen valutával aligha akadnak megbízhatósági problémák, hiszen a jegybankok garantálják az értékállóságukat.
Már maga a digitális jegybankpénz léte is azt mutatja, hogy a pénzügyi piac lépést tart a korral, és igyekszik megfelelni az emberek modern igényeinek. Bár a jegybankpénz ma még csak kevés országban – Kínában, Svédországban és az USA egyes tagállamaiban – létezik törvényes fizetőeszközként, a következő években alighanem egyre elterjedtebbé válik a technológia. A digitális jegybankpénz ugyanúgy működik, mint a hagyományos pénz: utalhatunk, fizethetünk a webshopokban és persze bankkártyát is kérhetünk majd mellé.
A támogató hozzáállásra már csak azért is szükség van az államok és központi bankok részéről, mert ha elzárkóznak a digitális valuták használatától, könnyen elveszíthetik a pénzmonopóliumukat. A digitális valuták – különösen a digitális jegybankpénz – terjedése a gazdaság nyitottságát is magával hozza, miközben a nemzetközi tranzakciók minden korábbinál egyszerűbbé és gyorsabbá válnak majd. Végül említsük meg az NFT-ket, magyarul nem helyettesíthető tokeneket, amelyek szintén a digitális valuták családjába tartoznak. Már csak azért is így van ez, mert az NFT-k piaca már 2021-ben is 17 milliárd dollárra rúgott, és a siker azóta is töretlen. A nem helyettesíthető token piactól függően lehet kép, egy műalkotás, egy karakter egy videójátékban vagy egy zenei mű. Bármi, ami kiemelt értékkel bír, és ami egyedi, nem másolható, nem helyettesíthető. Ezek piaca belátható időn belül még hatalmasabbra duzzadhat majd.
Kétségtelen, hogy az olyan hagyományos befektetési formák, mint az állampapír vagy a befektetési alap egyelőre biztosabb megtakarításnak számítanak. Ezzel együtt kisebb-nagyobb összeget szánhatunk a digitális valutákra is.
Az új technológiákat mindig bizalmatlanság övezi az első időkben, és nincs ez másképp a digitális valutákkal sem. A mögöttük lévő technológia és pénzügyi háttér különösen bonyolult és érthetetlen lehet laikusként, ezért befektetés előtt mindenképp konzultáljunk olyan pénzügyi tanácsadóval, akinek a digitális valuta a szakterülete.
Ez a cikk egy fizetett promóció, támogatott tartalom, megrendelője a K&H Bank Zrt. A cikkben hivatkozott termék vagy termékek részletei és feltételei a K&H Bank személyes ügyfélpontjain és honlapján (www.kh.hu) érhetőek el.
(X)
Fotó: 123r.com