A kamatemelés sem segít: tovább esik a forint

A Magyar Nemzeti Bank a mai nap 200 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot a korábbi 7,75 százalékról 9,75 százalékra. Előzetesen azt remélték, hogy ezzel, ha megállítani nem is, de mérsékelni képesek a forint esését, ami egyébként egyedülálló a régióban. A forint drasztikus gyengülése egy ideje slágertéma, hiszen nem csak az euróval, hanem az összes vezető devizával szemben is esik a magyar deviza – habár az euró is gyengül a dollárral szemben. Továbbra is negatív a nemzetközi befektetői hangulat, a dollár a jüan mellett azért képes erősödni, mert a befektetők döntően ezekbe a devizákba menekülnek, és ezzel a többi deviza gyengülését idézik elő. De ez sem lehet önmagában eredője a forint ilyen mértékű gyengülésének.

A figyelem az MNB-re irányul

A hazai jegybank a forint további gyengülésével egyre nehezebb helyzetben találja magát, hiszen éppen egy héttel ezelőtt szüntette meg kamatpolitika kettősségét: összeolvasztotta a jegybanki alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot azzal, hogy továbbra is készek a kamatemelésre, amennyiben a helyzet azt indokolja. A jelenlegi egy ilyen helyzet. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legközelebb csak hó végén, július 26-án ülésezik, és közel sem elképzelhetetlen, hogy az egyhetes betéti kamat szintjéhez a jegybanki alapkamat is fel fog zárkózni, ha a jegybank továbbra is kitart az eddigi kamatpolitika kettősségének megszüntetése mellett. A jegybanki alapkamat emelése viszont annak a függvénye is, hogy az ülésig eltelt időszakban kell e tovább emelni az egyhetes betéti kamat szintjén. Ennek a kérdésnek a megválaszolása a következő hetektől függ: képes-e megállni a forint a lejtőn a mai emeléssel?

Egyelőre úgy néz ki, hogy a mai emelés nem volt képes mérsékelni a gyengülést, de érdemes lesz nyomonkövetni a magyar deviza mozgását a következő hetekben. Ezzel egyidőben, ami a kamatpálya csúcsát illeti, emelkedtek a várakozások is, és már a 12 százalékos kamatszintet sem lehet kizárni: tehát akár eddig is elmehet a jegybank a kamatemelésekkel, ha ez az ára a forint mélyrepülése megfékezésének.

Ezzel a mai lépésével a jegybank egy dolgot megerősített: a régióban továbbra is Magyarország esetében a legmagasabb az irányadó kamat szintje, minket Csehország, majd Lengyelország követ. Utóbbi államban nagyjából még egy 75 bázispontos emelés ugyan várható, de ez a tényen nem változtat.

Több dolog fűti a forint gyengélkedését

A forint ilyen mértékű gyengülésének szerteágazó okai vannak. A forint a sokkokra rendkívül érzékeny, de ez önmagában nem magyarázza az ekkora gyengülést. Az okok között szerepel a szomszédunkban egyre inkább elhúzódó háború, ami növelte a bizonytalanságot és a recessziótól való félelmet a befektetők körében. A háborúhoz kapcsolódik a felfutó infláció is: ebben a vonatkozásban Magyarország az ársapkák bevezetése miatt viszonylag jól teljesít a konfliktushoz közel eső többi országhoz képest, de ez nem tartható a végtelenségig.  Ezzel kapcsolatban érdemes lesz figyelni holnap a Makronómot, hiszen a következő nap teszi közzé az MNB a júniusra vonatkozó inflációs statisztikát, amiről be fogunk számolni.

A forint gyengülése mindenképp mérséklődne, ha a magyar kormánynak sikerülne megállapodnia az Európai Unióval a Helyreállítási Alapról, hiszen ez a nem kis összeg egyelőre hiányzik az államkasszából. Az egész Európai Unióban csak Magyarországgal nem sikerült eddig a megállapodás.

A hazai jegybank ugyanakkor jól reagált a forintgyengülésre. A monetáris politikáért elsősorban a jegybank felel, de a magyar deviza esése bőven túlmutat a monetáris politikán, ezért a jegybank nem okolható azért, hogy nem mérséklődik a gyengülés. A gyengülésben elévülhetetlen szerepe van a folyó fizetési mérleg magas hiányának. Igaz ez megint visszavezet a háborúhoz, hiszen a magas energiaárak fűtik ezt a magas hiányt. Mindez pedig, karöltve az Európai Unióval való megállapodás hiányával növeli Magyarország sérülékenyéségét. Ezen kívül a befektetőket negatívan érintette az extraprofitra kivetett adó is, ami szintén fűti a forint drámai gyengülését. A jegybank a monetáris politika szigorításával igyekszik elébe menni és mérsékelni a gyengülést, de az egyre nagyobb emelések és az egyre magasabb kamatszint képes visszavetni a korábbi magas gazdasági növekedést, ami szintén nem erősíti a forintot. Gyors és a reálgazdaságot kímélő döntés így az unióval való megegyezés lenne.

A mai kormányinfón is szóba került a drámai forintgyengülés. Pozitív fejlemény, hogy a kormány úgy tűnik elfogadja az Európai Bizottság javaslatait a helyreállítási alap vonatkozásában. Ugyanakkor a fentebbi okokon túl a régiós országok összevetésében magas államadóssággal rendelkezünk és magas az ország energiakitettsége is, amely tényezők szintén hozzájárulnak a forint eséséhez. Az energiakitettség éppen azért, mert az unió a szankciós politikát az energetika területére is kiterjesztette. A költségvetésben viszont az előzetes híresztelésekkel  ellenére továbbra sincs probléma , hiszen a kormány továbbra is tartja 4,9 százalékos hiánycélt.

Cél a minél előbbi béke

Összességében mivel az okok többségét a háború fűti (energiaárak, infláció, szankciók, folyó fizetési mérleg), ezért Magyarország továbbra is elkötelezett a minél előbbi béketárgyalások megkezdése iránt. Viszont a jövőben kénytelenek leszünk megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a forint egy magasabb szinten fog stabilizálódni, ráadásul a mostani forint elleni spekulációs támadások a jövőben sem zárhatók ki. Ugyanakkor a kormányinfón elhangzottak hatására a piac mintha kezdene megnyugodni, ugyanis a forint euróval szembeni árfolyama ismét 411 környékén jár.

Borítókép: MTI/ Bruzák Noémi