Enyhült az alapanyaghiány a német építőiparban egy hétfőn ismertetett felmérés szerint.
A müncheni ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München) felmérése szerint júliusban a magasépítéssel foglalkozó építőipari cégek 48,8 százalékánál okozott gondokat az alapanyaghiány. Júniusban még 50,4 százalék volt ez az arány.
A mélyépítésre szakosodott vállalkozásoknál 40,5 százalékról 33,9 százalékra csökkent az alapanyaghiánnyal küszködők aránya.
Ugyanakkor sok alapanyagból továbbra is hiány van, például épületvasból, szintetikus szigetelőanyagokból és más műanyagokból, ez pedig tovább emeli az árakat – idézték az ifo közleményében Felic Leiss-t, az intézet kutatóját.
A költségek növekedése főleg a magasépítő vállalatoknak gond, minden második tervezi is már, hogy a következő hónapokban megemeli árait – mondta a szakértő.
Németországban a hazai össztermék (GDP) durván tizedét – 2020-ban 10,8 százalékát, 2019-ben 10 százalékát – az építőipari beruházások teszik ki.
Az ágazat csaknem 80 ezer vállalkozásánál mintegy 900 ezer ember – a német gazdaságban foglalkoztatottak 5,6 százaléka – dolgozik. A bevétel tavaly 143 milliárd euró volt, 5,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
(MTI, fotó: A Tesla amerikai elektromosjármű-gyártó Európában épülő első gyárának építkezése a Berlin melletti Grünheidéban 2021. május 3-án. A beruházó a termelés tervezett megkezdését hat hónappal, 2022 januárjára tolta ki az akkumulátorüzem építésében mutatkozó csúszás miatt. MTI/EPA/Filip Singer)
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Úgy tűnik, mégsem táncol mindenki mindig úgy, ahogy az ukrán elnök fütyül. Kérdés, hogy ezt Zelenszkij tudomásul veszi-e.
A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.
Éves alapon 7,2 százalékos növekedést könyvelhet el az építőipari termelés. Igaz, májusban 3,8 százalékkal csökkent a termelés volumene az előző hónaphoz képest, ez leginkább az áprilisi bővülés korrekciójának tekinthető.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
