A digitális technológia és a fenntarthatóság terén végrehajtott gyors beruházások akár 5,7 millió új munkahelyet is teremthetnek Európában 2030-ig – állapította meg az Accenture globális szolgáltató és a BusinessEurope csütörtökön közzétett közös kutatása.
Az MTI-nek küldött közleményben kiemelik: Európában a főbb iparágak stabilitásának köszönhetően, minden adott a jövőbeni növekedési lehetőségek kiaknázásához. Ha ehhez a digitalizációs és fenntarthatósági beruházásokat is hozzávesszük, bővülhet a foglalkoztatás. Mint írták, 2020-ban a világjárvány 3,5 millió munkahely megszűnését okozta Európában, az erőteljes szabadságolási programok ellenére.
A legfőbb munkahelyteremtők a következő iparágak lesznek: ipari berendezések, csúcstechnológia, szoftverek, közműszektor, gépkocsigyártás, élettudományok, kommunikáció/média.
A munkahelyek létrehozásához Európának meg kell erősítenie globális vezető pozícióját a gépkocsigyártásban, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások piacán, a közműszektorban és a vegyiparban, továbbá ki kell használnia a lehetőségeit azokban az ágazatokban, ahol az európai vállalatok már jelenleg is erős pozícióval rendelkeznek (például a repülőgépgyártás és védelmi ipar, élettudományok, kommunikáció/média). Más iparágakban is vannak lehetőségek, így például az ipari berendezések, technológia és szoftverek területein, de ezeken a területeken többet kell innovációra fordítani, és gyorsítani kell a digitális és a fenntarthatósági átalakulást.
A kutatás szerint ahhoz, hogy az európai iparágak megőrizhessék pozíciójukat és globális vezető szerepre tegyenek szert, be kell fektetniük meghatározott technológiákba és a gyors ütemben növekvő területekbe. A 700 európai felsővezető bevonásával készített kutatás szerint a technológiai beruházásoknak a mesterséges intelligenciára (66 százalék), az 5G és 6G technológiára (58 százalék), a felhőre (52 százalék) és a következő generációs akkumulátorokra (34 százalék) kell összpontosítaniuk.
Az európai vállalatok 88 százaléka idén a digitális átalakulásra és a fenntarthatósági gyakorlat fejlesztésére fordított összeg növelésére készül, míg tavaly csak 58 százalék növelte beruházásait ezeken a területeken. A vállalatok több mint háromnegyede tervezi, hogy munkatársai akár 25 százalékát továbbképezi vagy átképezi a következő három évben – derült ki a kutatásból.
(MTI, fotó: MTI/Komka Péter)
Nagy Márton a foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács ülésére érkezett a belga fővárosba, ahol a tanácskozást megelőzően angol nyelven adott nyilatkozatot.
Ezen a hétvégén átlépte a másfélmilliót azoknak a száma, akik letöltötték a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást.
Jelenleg a hazai a kkv-k 53,2 százaléka, míg a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális képességgel. Előbbi esetben elmaradunk, utóbbiban viszont meghaladjuk az uniós átlagot ám mindkét szegmensben előre kell lépünk – erről beszélt lapunknak Belényesi László, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az ezt a célt szolgáló DIMOP Plusz program kapcsán.
Három korszakot ölelnek fel a 2010 óta bemutatott gazdasági intézkedések.
A csoport mobil- és 5G stratégiai igazgatója a Világgazdaságnak elárulta, hosszú távra terveznek a nyugat-balkáni országban.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
Szoboszlai Dominik kulcsfontosságú pozícióban mutatkozhat be a Fulham csapata ellen.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
