„Sokat tanultam a magyaroktól, a Capa testvérektől és André Kertésztől."
Sokat tanultam a magyaroktól, a Capa testvérektől és André Kertésztől – mondta Philip Popcock világhírű kanadai fotós, akinek a hidegháború idején készített képei a budapesti INDA Galériában láthatók.
„Először látni kell, csak utána fényképezni, elsősorban ezt tanultam a magyar fotósoktól. Cornell Capa volt az, aki meghívott a Berlin történetét feldolgozó projektben való részvételre, de ismertem André Kertészt is, akivel New Yorkban találkoztam" – mondta Philip Pocock az M1 aktuális csatorna hétfő délelőtti adásában.
A 64 éves kanadai fotóművész a fal két oldalán készített mintegy kétezer képet 1982-ben Berlinben. A november végén nyílt budapesti kiállítás január végéig látható.
„A nyugati oldalán az amerikai szektor dokumentálása volt a feladatom. Utánaolvastam, megnéztem a szubkultúrákat, a keleti oldalt is be akartam vonni. Berlin egy skizofréniában szenvedő, megosztott város volt akkor, ezt akartam bemutatni" – fejtette ki Pocock. "Berlinben új pszichológiai betegség, a faliszony tört ki" – mondta a fotós, akinek kiállítása is ezt a címet kapta.
Philip Pocock kitért arra, hogy technikájában is sokat ellesett a Capa testvérektől, Cornelltől és Roberttől, az utóbbi is fotózott Berlinben a harmincas években. Hozzátette: megtanulta például, hogy ha a sötétkamrában bizonyos árnyalatokat elmélyít a képeken, még inkább hangsúlyozni tudja az ábrázolt világot.
„A fényképezés az írás egy módja, a történet és a misztikum között van. Ez a színekkel való játék, egy pillanatot elkapni, ami soha nem érkezik el" – fogalmazott a kanadai fotós. Felidézte, hogy gyerekkorában diszlexiás volt, az olvasás nehezére esett, ezért Kertész és Capa könyvein, képein nőtt fel.
A Faliszony című tárlat a korabeli Berlin kulturális undergroundját, a punkokat, a lakásfoglalókat, az úgynevezett városi indiánokat, művészeket, zenészeket, hétköznapi embereket, a házfalakat, falfirkákat ábrázolja. A fotós munkáit a világ legrangosabb kiállítóhelyein – Velencében, Berlinben, New Yorkban, Amszterdamban vagy Bázelben – is bemutatták.
(MTI)
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Filozófusok fektették le egy új irány alapelveit.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
