Szingapúr, az új startup-paradicsom

Szingapúr, a három óriási piac, a kínai, az indiai és az indonéz közelsége miatt remek gazdaságföldrajzi fekvésű délkelet-ázsiai városállam a Szilícium-völgy példáját követve, könnyen a világ új startup fővárosává válhat. Fekvése mellett más tényezők is közrejátszanak: az állam óriási összegekkel támogatja az infokommunikációs szektort, az országot liberális gazdaság- és adópolitikája fejlesztők és befektetők számára egyaránt vonzóvá teszi.

A Világgazdasági Fórum 2016-os Globális információtechnológiai beszámolójából kiderül, hogy Szingapúr Finnországot, Svédországot, Norvégiát és az Egyesült Államokat megelőzve vezeti az úgynevezett Hálózati Felkészültségi Indexet (NRI, amelyen Magyarország a szerény 50. helyen áll). Az index a négy alkategóriába sorolt hajtóerők összteljesítménye alapján alakul ki: környezet (politika/szabályozás, üzlet/innováció), felkészültség (infrastruktúra, megfizethetőség, szkillek), használat (egyéni, üzleti, kormányzati), hatás (gazdasági, társadalmi). Emellett Szingapúré a világ egyik leggyorsabb és legdinamikusabban fejlődő internetkapcsolata is, a McKinsey összekapcsoltság indexen szintén világvezető.

Az átlag szingapúrinak egy-két okostelefonja van, 4G-t, otthon olcsó és könnyen hozzáférhető netet használ. Virágzik a különféle állami és magánintézmények (ARTC, Nemzeti Kutatási Alap stb.) által támogatott startup-ökossisztéma, rengeteg az ázsiai angyalbefektető, köztük Eduardo Saverin, a Facebook társalapítója is. Az állam eleve a GDP 1 százalékát kutatásfejlesztésre költi, 2016 és 2020 között 19 milliárd szingapúri dollárt fektet tudományos és technológiai kutatásokba. Az információbiztonságtól a 3D nyomtatásig, a város számos IT-csúcsrendezvénynek ad otthont.

Minden jel arra mutat, hogy Szingapúr globális innovációs csomópont szerepét megőrizve, a következő startup-paradicsom.