Artis Juss - Meddig és ne tovább?

A Casino nevű alternatív közösségi központ emeletén került megrendezésre a producer-dj Hargitai András által kezdeményezett Artis Juss beszélgetés és szervezkedés, mely egyfajta véleményaggregálás céljából a jelenlegi szerzői jogi szabályokat sérelmező civilek kerekasztala kívánt lenni. Ugyan a rendezvény pártpolitikailag teljes mértékben független, képviseltette magát Vágó Gábor, az LMP képviselője és a Magyar Kalózpárt is. 

A rendezvény nyitásán Vágó Gábor leszögezte: ez nem egy LMP-s fórum, hanem egy civil beszélgetés. Amennyiben sikerül a problémákat egységesen diagnosztizálni, akciótervet kidolgozni, ő személyesen ajánlja föl parlamenti segítségét. Az áhított véleményegységesítés igen nehéz feladat, hiszen ahány oldalról szólalnak hozzá az érintettek, annyiféle egymástól gyökeresen eltérő probléma kerül elő a rendszerrel kapcsolatban. 

A legnagyobb problémát talán mégis a jogkezelő szervezetek és a közvélemény, a dj-k közti információs asszimmetria jelenti. Ennek fényében örömteli, hogy bár nem hivatalosan, de többen is képviseltették magukat a MAHASZ, illetve a dj-szövetség tagjai közül. A hivatalos jogkezelők fő hangja DJ Spigiboy lett, aki rengeteg homályos, vagy félreértett pontban világosította fel az érdeklődőket. Mivel sok tekintetben a valós konfliktust csak a Mahasz félreértett szerepe okozta, ezért az álláspontok nagyban közeledtek, sőt a problémát sok helyen fel is lehetett oldani. 

Az egyes problémák igen szerteágazóak és nem alkotnak koherens rendszert, ezért a Mandiner megpróbálta a főbb konfliktusok mentén összefoglalni a párbeszédben felmerült problémákat és azt, mennyire képes ezeket a jelenlegi szabályozás kezelni. 

Ha nem tetszik a rendszer 

A mai magyar szerzői jogi állapotot a Hiller István által 2009-ben aláírt új szerzői jogi törvény, illetve három szervezet határozza meg: a MAHASZ, Artisjus és a EJI. A Mahasz jogdíjat az előadóművészektől szed a digitális másolatok lejátszásáért. Az Artisjus a zenék nyilvános játszása miatt vet ki díjat a szórakozóhelyekre, neki fizet továbbá bárki aki bármilyen műsoros, vagy üres adathordozót vásárol. A két szervezet szerepének összekeverése, összefonódása okozza talán a legnagyobb útvesztőt a szabályozások tengerében. 

A legradikálisabb kritikát a Kalózpártot és a Creative Commons Magyarországot képviselő Bodó Balázs és Maróy Ákos fogalmazták meg, akik szerint ugyan gond van a nonprofit és a forprofit művészeti termékek egyenlő elbírálásával, valamint a transzparenciával, de jogkezelőink furcsa módon védelemre szorulnak. Ezt azzal indokolta, hogy ma Magyarországon monopolhelyzetű jogkezelők vannak, de egy esetleges piacliberalizálás után nem garantált a rendszer javulása. 

A két szervezet szerint teljes mértékben újraértelmezett szerzői jogi törvényre és rendszerre lenne szükség, ahol teret kapnak az alternatív szerzői jogi rendszerek, az ingyenes szoftverek. A kollektív szerzői jogokat ők a művész halála utáni 70 évről merészen lecsökkentenék az első megjelenéstől számított öt évre, hiszen ennyi idő alatt a legtöbb művészeti produkció bőven megtérül.

Én, a lemezlovas

A talán DJ-k által legtöbbet kritizált MAHASZ az ő esetükben tudja a legvilágosabb választ nyújtani a kritikákra. Itt többnyire csupán a jogalkalmazás módszereit tekintve állnak helyt az észrevételek. A legfőbb kritikai észrevétel velük szemben a MAHASZ másolatjogosítási rendszerének anomáliái voltak. A rendszer úgy működik, hogy a jogdíjas zenék digitális másolatának lejátszásáért lemezenként jogosítási díjat kell venni a lemezlovasoknak, illetőleg éves átalánydíjat is fizethetnek, melynek összege 90000 forint és így szabadon játszhatják bármely szórakozóhelyen digitális másolataikat, akár rendelkeznek azok legális eredetijével, akár nem.

Ezt Bodó Balázs egyszerű védelmi pénznek nevezte, hiszen értelmezése szerint ezen összeg befizetése után szabadon lophatják meg a valós szellemi terméket előállító művészeket. Ezzel szemben Spigiboy arra hívta fel a figyelmet, hogy a számlisták leadása esetén a befizetett kilencvenezer forintot elosztják az adott DJ által abban az évben játszott számok kiadói között, akik ezt az esetek túlnyomó többségében megkapják, hiszen nemzetközi adatbázisok állnak rendelkezésre. 

Valós anomáliák, kérdések is merültek viszont fel az előadók részéről a jogosítás rendszerével kapcsolatban: honnan számít egy előadás DJ-szettnek, és meddig megy el az egyéni live act határa? Hogy kell a szabadon felhasználható, vagy saját szerzeményeket úgy jogosítani, hogy az ne okozhasson problémát egy esetleges ellenőrzés során? Miért nincs egy egységes, friss listája ezeknek a számoknak? Miért aránytalan az esetleges szabálytalanság esetén kivetett büntetés? Ezekre a kérdésekre a jelenlegi rendszer csupán felületes és nem egységes választ tud adni. Például írjanak emailt a MAHASZ-nak.

A Valódi DJ Érdekvédelem nevű Facebook-csoporton jegyzeteket publikáló Gángó Krisztián az interneten eleinte hevesen bírálta a rendszert, egyes állításai kapcsán Jeszenszky Zsolttal is konfliktusba keveredett. A feleknek sikerült szót érteniük és Gángó azóta a másik szemszögből is tanulmányozta a struktúrát, ma pedig konstruktív és konkrét javaslattal állt elő. Kezdeményezi az átalánydíjas jogosításon belül a napi kategória létrehozását, mely szerinte kifehérítené azokat a tehetséges fiatal fellépőket, akiknek esélyük sincs a jogdíjak éves, vagy matricás kifizetésére.

Jacko halászik a zavarosban

Mélyebb, lényegibb gondok vannak a Digitális Adatforgalmazók Egyesületének szemüvegével figyelve az eseményeket, akik szerint a jogdíjproblémák csupán tünetei a rendszer valós betegségének. Ügyvédjük, Mayer Erika internetjogász a pénzek szétosztásának átláthatatlanságát nevezte meg legkomolyabb gondként. Meglátása szerint ez okozza azt is, hogy „nem a magyar kultúra profitál ebből, hanem Michael Jackson örökösei”. 

A jelenlévő MAHASZ-tagok megerősítették, hogy a pénzek jó része külföldre távozik, de szerintük ez szabályszerű. Az ok prózai: az átlagos magyar ember által fogyasztott kultúrának csupán kb. harminc százaléka magyar. A transzparenciára pedig a már említett adatbázisokkal válaszolt. 

Említésre méltó még, hogy ellátogatott a rendezvényre Szép Fruzsina, a Sziget Fesztivál programigazgatója is, aki leszögezte: Sziget Kft. Számára kellemetlenek a botrányok, ezért a jogszabályokat eddig is és ezután is teljes körűen betartják. Támogatnak viszont minden kezdeményezést, mely egy átláthatóbb, egyszerűbb rendszer felé mutat és elítélik a túlzott rendőri fellépést. „Összességében egy semleges, de pozitív felület szeretnénk lenni” – summázott a programigazgató. 

A néhol feszültebb hangulatú beszélgetés végig kulturáltan zajlott le, így sok kérdést lehetett letisztázni, persze újak is vetődtek fel. A felek nem akarják abbahagyni a konzultációt, sőt esetleg rendszeressé is tennék azt. A következő alkalommal Hargitai András szándékai szerint már megtörténik egy konkrét akcióterv kidolgozása, mely egyfajta civil állásfoglalásnak is tekinthető. Ide elvileg hivatalosan is meghívják a MAHASZ, az Artisjus, illetve az EJI képviselőit.