A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét és az egyház születésének napját, vagyis a pünkösdöt ötven nappal húsvét után tartja, innen származik a neve is. Az ötven görögül pentekoszté, ebből eredhet a pünkösd szó is.
Pünkösdkor a keresztények azt ünneplik, hogy Jézus a halála után, látván az apostolok bátortalanságát és félelmét, leküldte hozzájuk a Szentlelket, hogy ne féljenek téríteni és terjeszteni az új hitet. Ezért tartják az egyház születésnapjának a Pünkösdöt.
A keresztény ünnepet egy zsidó ünnepből, a Sávoutból származtatják. Ez egyike annak a 3 fő ünnepnek, amit az Úr rendelt a zsidó népnek, ez az új kenyér és a törvényadás ünnepe.
Pünkösdkor kerül sor a csíksomlyói búcsúra is, amelyet a magyarság egyetemes találkozójának tartanak. Itt található a legfontosabb magyar Mária-kegyhely, ahova félmillió zarándok érkezik ilyentájt. A búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, ekkor IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket arra, hogy segítsenek a ferenceseknek templomot építeni, amit búcsúval honorált.