A biztonság és növekedés a cél: így néz ki Von der Leyen második Európai Bizottsága

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP

Összeállt az új, ismételten Ursula von der Leyen által vezetendő Európai Bizottság névsora, de a történetnek még nincs vége.

Ursula von der Leyen most kiosztotta a portfóliókat a biztosok között, de ezt követően jön a neheze. Szeptember végén és októberben várhatóan minden biztosjelöltnek órákig tartó kérdőre vonással kell szembenéznie az Európai Parlamentben. Az előző körben legalább három biztosjelölt bukott el ezen a megmérettetésen.

A Parlament azt is követelte, hogy a meghallgatások előtt kapják meg a biztosok teljes szervezeti ábráját és feladatköreit, felkészülve a politikai frakciók szerint csoportosított, négyórás interjúkra. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden bejelentette az Európai Unió legbefolyásosabb intézményének új csapatát a következő öt évre, 

A litván Andrius Kubilius lesz az EU első védelmi biztosa: az új szerepkör célja, hogy növelje az európai katonai gyártási kapacitást az Ukrajnában zajló orosz agresszióval szemben, az unió keleti szárnyán. 

Emellett Kaja Kallas, Észtország korábbi kormányfője lesz az EU külügyi főtárgyalója, átvéve a tisztséget Josep Borrelltől, így a baltiaknak igen nagy szerepe jut majd az európai kül- és biztonságpolitikában.

Lahbib az egyenlőségért és a válságkezelésekért felel majd.

Spanyolország energiaügyi és környezetvédelmi minisztere, Teresa Ribera lesz az új versenypolitikai főnök, aki a big tech hatalmának visszaszorításáért és az unió zöld céljainak eléréséért is felel majd.

„Az egész Bizottság elkötelezett a versenyképesség mellett” – mondta Von der Leyen egy sajtótájékoztatón: a cél, hogy „versenyképes, dekarbonizált és körforgásos gazdaságot építsünk, amely méltányos átmenetet biztosít mindenki számára”. Von der Leyen kiemelte, hogy a klímaváltozás „az összes tevékenységünk fő háttértényezője”, de első ötéves ciklusához képest 

Minden jelöltnek át kell esnie az Európai Parlament meghallgatásán, ahol a képviselők igyekeznek ígéreteket kicsikarni a jelöltektől azt, hogy mit fognak elérni, ha megkapják a tisztséget. 

Mindegyik tagállamnak egy hely jut az Európai Bizottság asztalánál, ami egy kormányminiszterhez hasonlítható szerep, bár politikai súlya nagyban függ a portfóliótól.

 – Von der Leyen német politikusként vezeti a testületet, és Franciaország eddigi külügyminisztere, Stéphane Séjourné felelős az iparstratégiáért.

 Lengyelország jelöltje, Piotr Serafin kapta a EU hatalmas költségvetésének felügyeletét.

Várhelyi Olivér új szerepkörben

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újraválasztott elnöke Várhelyi Olivér magyar uniós biztost az egészségügyért és állatjólétért felelős portfólió betöltésére jelölte – ő az elmúlt öt évben a bővítésért és szomszédságpolitikáért volt felelős. Az egészségügy alapvetően nemzeti hatáskör, de épp az elmúlt években a koronavírus-járvány alatt az Európai Bizottság is több uniós kezdeményezést indított ezen a téren.

Von der Leyen szerint Várhelyi feladata lesz az „európai egészségügyi unió” felépítése, valamint a rákellenes munka folytatása és a preventív egészségügy támogatása. 

Az Európai Parlament néhány képviselője ugyanakkor szeretné megbuktatni a magyar jelöltet, akit azzal vádolnak, hogy nem hallgatta meg figyelmesen az Európai Parlamentet, és túl közel áll Orbán Viktor miniszterelnök álláspontjához.

Az új Bizottság várhatóan az év végéig hivatalba lép, ami azt jelenti, hogy egyik első feladata az amerikai elnökválasztás eredményének kezelése lesz novemberben. 

A biztosjelöltek meghallgatása az Európai Parlament előtt várhatóan komoly intézményi csatát eredményez, hiszen a Parlament gyakran jelöltek elutasításával akarja megjelölni a területét.

Íme a jelöltek:

• Maria Luís Albuquerque (Portugália) – pénzügyi szolgáltatások;
• Aposztolosz Cicikosztasz (Görögország) – fenntartható közlekedés és turizmus;
• Costas Kadis (Ciprus) – halászat és óceánok;
• Valdis Dombrovskis (Lettország) – gazdaság és termelékenység;
• Dubravka Suica (Horvátország) – a Földközi-tenger térségének ügyei és demográfia;
• Jessika Roswall (Svédország) – környezet, versenyképes körkörös gazdaság;
• Hadja Lahbib (Belgium) – krízismenedzsment;
• Christophe Hansen (Luxemburg) – mezőgazdaság és élelmiszeripar;
• Wopke Hoekstra (Hollandia) – klíma, kibocsátássemleges és tiszta növekedés;
• Glenn Micaleff (Málta) – generációk közötti méltányosság, ifjúság, kultúra, sport;
• Dan Jörgensen (Dánia) – energia és háztartások;
• Kaja Kallas (Észtország) – alelnök, külügyi főképviselő;
• Andrius Kubilius (Litvánia) – védelem;
• Marta Kos (Szlovénia) – bővítés;
• Stéphane Séjourné (Franciaország) – alelnök, jólét és ipari stratégia;
• Magnus Brunner (Ausztria) − belügyek és migráció;
• Michael McGrath (Írország) – demokrácia, igazságosság és jogállamiság;
• Royana Minzatu (Románia) – alelnök, az emberek készségei és felkészültsége;
• Raffaele Fitto (Olaszország) – alelnök, kohézió és reformok;
• Teresa Ribera (Spanyolország) – ügyvezető alelnök, tiszta, igazságos és versenyképes átmenet;
• Ekaterina Zaharieva (Bulgária) – startupok, kutatás és innováció;
• Maros Sefcovic (Szlovákia) – kereskedelem és gazdaságbiztonság, intézményközi kapcsolatok;
• Piotr Serafin (Lengyelország) – költségvetés és csalás elleni küzdelem;
• Jozef Síkela (Csehország) – nemzetközi partnerség;
• Várhelyi Olivér (Magyarország) – egészség és állatjólét;
• Henna Virkkunen (Finnország) – alelnök, technológiai függetlenség, biztonság és demokrácia;
• Ursula von der Leyen (Németország) – elnök.