Lépésről lépésre fokozódik a konfliktus az EU- és NATO-tag Bulgária, valamint annak régi történelmi pártfogója, Oroszország között.
Bulgária mint fekete-tengeri partvidékkel, felségvizekkel rendelkező, a Balkán közepét elfoglaló ország mindig is stratégiailag fontos helyen feküdt. A középkori Bolgár Birodalom évszázadai után a Török Birodalom része lett az ország, majd a 19. századi nemzeti ébredések, valamint az oszmánok végzetes meggyengülése idején elindult a függetlenedés útján. Ebben nem kevés segítséget nyújtott a törökökkel hagyományosan konfliktusos viszonyban álló cári Orosz Birodalom is. Szentpétervár ott bábáskodott a 19. század végére független királysággá vált Bulgária születése körül. A 2. világháború után pedig Bulgária is a szovjetek csatlósállama lett,
ráadásul a nyelvi és a kulturális közelség miatt nagyon erős szálakkal Moszkvához,
s eléggé keményvonalas kommunista diktatúrát is vitt a szófiai vezetés.
Az 1989-es rendszerváltások után viszont az eltelt idő nagy részében világos nyugatos irányvonalat vitt Bulgária. Ugyan az oroszpárti, régi és újabb orosz érdekek felé bekötött politikai és gazdasági érdekkörök is fontos szerepet játszottak az országban, Bulgária a kétezres években végül az EU és a NATO tagja lett, fontos közvetítő országként Európa centruma, valamint Törökország és Görögország között. Mindez persze nem oldotta meg azt a helyzetet, hogy Bulgária az EU legszegényebb tagállama volt és az ma is.
Az elmúlt években folyamatos kormányválságok sújtották Bulgáriát,
amik nem elválaszthatók a „nyugatos” és „oroszos” érdekkörök vetélkedésétől sem. Bojko Boriszov GERB pártja ugyan az Európai Néppárt stabil tagja, de ők sem jönnek ki jól az egyenesen Amerikából érkezett, erős nyugati támogatottsággal bíró új, liberális progresszív pártokkal; a régi szocialisták és más szereplők pedig kisebb-nagyobb mértékig „megértőek” maradtak az orosz érdekekkel szemben is. Rumen Radev jelenlegi államfő is mérséklő erőként száll szembe a Bulgáriát az elmúlt években kormányzó nyugatos-progresszív pártokkal.
Ezt is ajánljuk a témában
Évek óta válság és patthelyzet sújtja a bolgár politikát, ahol az újabb és újabb előrehozott választások után sem sikerül stabil kormányt összehozni. Most lehet, hogy Brüsszelből érkezik az aktuális megmentő, Mariya Gabriel eddigi uniós biztos személyében.
Bulgáriát jelenleg a progresszívek és a jobbos GERB kényszerházasságából született, szakértőinek is mondott kormányzat vezeti, élén Nikolaj Denkovval, aki majd hamarosan átadja a helyét a megállapodás alapján Mariya Gabriel jelenlegi külügyminiszternek, aki az európai politikai intézményekben pallérozódott az elmúlt években.
A bolgár kormány folytatja az előző, liberális-progresszív kormányzat határozottan nyugatos irányvonalát,
és az elmúlt hetekben minden korábbinál nagyobb feszültség alakult ki Bulgária és Oroszország között.
Mint arról a Mandiner is beszámolt: Bulgária megkezdte parti őrségének rakétákkal való felszerelését. Nyikolaj Denkov miniszterelnök szerint az államnak fejlesztenie kell haditengerészeti erőit, hogy kellően felkészült legyen az ország védelmére.
„Jelenleg nem látunk közvetlen fenyegetést a bolgár kikötőkre, de az erőre erővel válaszolunk. Ezért kezdtünk el rakétákat vásárolni a parti őrség számára, hogy senki ne merje megközelíteni a fekete-tengeri városainkat” – tette hozzá Denkov, aki ezzel kapcsolatban felidézte az Orosz Birodalom 1915-ös, Várna elleni támadását.
„Sok-sok évvel ezelőtt Várnát Oroszország lőtte a Fekete-tenger mentén. Ezt nem szabad megengednünk”
– mondta Denkov. Korábban Todor Tagarev bolgár védelmi miniszter jelentette ki azt, hogy Oroszország agresszív magatartása miatt nem zárható ki a Fekete-tengeren kitörő tengeri konfliktus lehetősége.
Ezt is ajánljuk a témában
Nyikolaj Denkov miniszterelnök szerint nem ismétlődhet meg az Orosz Birodalom 1915-ös Várna elleni támadása.
A katonai feszültségnövekedés mellett a diplomáciai sem marad el. Friss hír, hogy Bulgária kiutasítja az országból a helyi orosz ortodox egyházi vezetőt,
arra hivatkozva, hogy „veszélyt jelent a nemzetbiztonságra”.
Vasian archimandritát (főpásztort) csütörtökön a bolgár hatóságok kivezették a Csodatevő Szent Miklós-templomból Szófiában.
„Fel vagyunk háborodva a tény és a bolgár hatóságok eljárása miatt” – közölte a szófiai bolgár nagykövetség. Az oroszok szerint „nyilvánvaló, hogy Bulgária jelenlegi vezetése úgy döntött, hogy elpusztítja nem csak a társadalmi, politikai, kulturális és humanitárius kapcsolatokat az országaink között, hanem elszakítja az orosz és a bolgár ortodox egyházakat is, egymás ellen fordítva az orosz és a bolgár embereket” – fogalmaztak közleményükben.
Mint a Politico emlékeztet: Kiril Petkov, a korábbi progresszív-liberális kormányfő júniusban arról beszélt, hogy
Bulgáriának „ki kell söpörnie Moszkva ügynökeit”,
ha szeretnék kiirtani a szervezett bűnözést és a korrupciót az országból.
A nyitóképen: a rilai kolostor Bulgáriában (fotó: Christian Kober / Robert Harding Premium / robertharding via AFP)
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A románokat is súlyosan érintheti, ha Franciaország olyan elnököt választ, aki nem szívleli annyira a szövetséget, aminek keleti bástyáját éppen ők alkotják.
Elrejtett kézifegyvereket találtak egy Berlinhez közeli erdőben, amelyek a német hatóságok feltételezése szerint orosz titkosszolgálati megrendelésre tervezett merényletekhez szolgálhattak volna.
Így van ma is, torz történelmet tanulnak. Mit tud Magyarország tenni?
Kulbergs azzal érvel, hogy Lettország különleges figyelmet érdemel, mivel hitelt vesz fel annak érdekében, hogy olyan országok biztonságát biztosítsa, amelyek jóval távolabb vannak a frontvonaltól.
Ukrán rakétatámadásban többen meghaltak a nyugat-oroszországi Belgorodi területen fekvő Koloszkovo településen.
Brüsszel tovább fokozná a Moszkvára nehezedő nyomást.
Több mint 80 százalékukat vádolták meg egy vagy több bűncselekménnyel a statisztikák szerint.
Az osztrák és német vízgyűjtő területeken jelentősebb csapadék esett, amit a Duna magával hoz, így fordulat állt be a védekezésben Paksnál.
