Mire költsön az Európai Unió?

"Számosan vannak, akik az európai integráció sikerességét nem az intézményrendszer demokratikus átalakításától, hanem attól remélik, hogy az Európai Unió a tagállamok és az európai polgárok számára olyan fejlesztéseket tesz lehetővé, amelyek egyébként nem valósulhatnának meg. Ezért is érdekes az Eurobarometer késő nyáron felvett felmérése, amely az állampolgárok véleményét kérdezte meg az Európai Unió által finanszírozott fejlesztésekről."

(...)

"Bár sokan panaszkodnak arra, hogy a magyar nyilvánosság nem kellőképpen foglalkozik az európai uniós tagság előnyeivel, a felmérés azt mutatja, hogy a hazai közvélemény az uniós átlagnál jobban tájékozott az Európai Unió által támogatott beruházásokkal kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy a saját környezetükben tudnak-e említeni Európai Unió által finanszírozott beruházást, a megkérdezettek 63 százaléka igennel felelt, szemben az uniós átlag 41 százalékával, és az Európai Unió 69 százalékos átlagát meghaladóan, a magyarországi megkérdezettek 75 százaléka arról is tud, hogy az EU regionális politikája támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítést szolgáló programokat is."

(...)

"Feltűnő azonban a véleménykülönbség a bevándorlók és a menekültek befogadását célzó programok vonatkozásában. Míg az Európai Unió polgárainak 54 százaléka szeretné fontosabbnak látni ezeket a projekteket, a magyaroknak mindössze 21 százaléka van ezen a véleményen, bár Magyarország még így is magasabb értéket mutat fel, mint a bolgár és szlovák 17, a cseh és lett 18, vagy a román 19 százalékos átlag. Tanulságos egy pillantást vetni azon országok csoportjára is, ahol a legmagasabb a támogatottsága az ilyen jellegű programoknak. Ezek: Németország 74, Svédország 77 és Luxemburg 80 százalékos támogatottsági átlaggal."

(...)

"Míg az Európai Unió polgárainak 17 százaléka a menekültek és bevándorlók befogadását célzó programok finanszírozását is ez elkövetkező évek egyik legfontosabb feladatának tartja, itt ismét megmutatkozik az EU két fele közötti szakadék. Magyarországon a jövőre vonatkozóan a megkérdezettek mindössze 3 százaléka tartaná támogatásra méltónak az ilyen jellegű programokat, míg ez az érték Szlovákiában 1 százalék, Bulgáriában, Lettországban és Romániában 2 százalék, de Horvátországban és Észtországban is csupán 4 százalék.

Íme, egy közvéleménykutatásból is elég pontosan kirajzolódnak az elkövetkező évek európai uniós finanszírozási programterveinek konszenzusos és ellentmondásos vonalai."