Jelentős eredményre vezettek Teherán szerint az Irán és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója közötti tárgyalások - közölte hétfőn az iráni külügyi szóvivő egy sajtótájékoztatón.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója vasárnap tárgyalt Ali Akbar Szálehivel, az iráni atomprogram vezetőjével és Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak arra, hogy a szervezet ellenőrei folytathassák a 2015-ös atomalku betartásának ellenőrzését.
Grossi vasárnap este azt közölte, hogy a NAÜ szakértői folytathatják a szükséges ellenőrzéseket az iráni nukleáris létesítményekben, erről ideiglenes technikai megállapodás született az iráni hatóságokkal.
„Korlátozott lesz a hozzáférésünk, de a szükséges szintű ellenőrzés fenntartására meglesz a lehetőségünk” – mondta Grossi.
mert Teherán szerint a többi aláíró sem a szerződésnek megfelelően alkalmazza azt. A kiegészítő jegyzőkönyv teszi lehetővé, hogy a NAÜ ellenőrei bármilyen iráni létesítményt vizsgálhassanak, amelyet szükségesnek tartanak megnézni. Az iráni parlament nemrég olyan törvényt fogadott el, amely korlátozza a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreinek szabad mozgását Iránban. A jogszabály február 21-én – Rafael Grossi látogatásának napján – lépett életbe.
A nukleáris létesítményeket megfigyelő kamerák bekapcsolva maradnak, de semmilyen felvételt nem továbbítanak a NAÜ-nek. Az iráni atomenergia-ügyi hivatal szerint a felvételeket törölni fogják, ha három hónapon belül nem oldják fel a Teheránnal szembeni szankciókat. Az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége idején, 2018 májusában egyoldalúan kilépett az Iránnal kötött atomalkuból, és azóta újra szankciókkal sújtja Teheránt.
(MTI)
Fotó: MTI/EPA/Roland Schleger
A szankciók értelmében az érintett személyek nem utazhatnak be Nagy-Britanniába és nem részesülhetnek finanszírozásban londoni székhelyű pénzügyi szolgáltatók részéről.
A szankciók ellenére Irán a világ egyik drón nagyhatalmává vált.
A német állampolgárokat fenyegeti az önkényes letartóztatás és kihallgatás, valamint a hosszú börtönbüntetés veszélye.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Az orosz és kínai jelenlét miatt az Egyesült Államok közel-keleti befolyása gyengült, az Izrael és a Hamasz között zajló újabb háborúval a térség érzékeny hatalmi egyensúlya megbillent.
„Az Egyesült Államok válaszcsapást mér, ha megtámadják csapatainkat, ha amerikaiak veszítik életüket” – idézi a Reuters a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának vasárnapi nyilatkozatát.
Jan Lipavskýt a magyar-cseh kapcsolatokról, a V4-ről és Ukrajnáról is kérdeztük.
